A különbözõ állványok és alátétek után az utóbbi évek sláger kiegészítõi egyértelmûen a tápellátás javítására hivatott eszközök lettek. Az analóg ill. digitális audió, valamint a házi-mozi térnyerésével párhuzamosan videó berendezéseket is magába foglaló, egyre bonyolultabb összeállítású rendszerek hangját a hálózatból érkezõ „szennyezések” károsan befolyásolhatják, ráadásként a zavarokat az egységek még egymás között is ide-oda küldözgethetik, ezért a táp-tisztítás különösen hangsúlyos, az állványoknál általában nagyobb minõségi javulást eredményezõ tényezõvé vált.
Hasonlóan az audio kábelekhez számtalan típus jelent meg, melyek között
a bonyolult és drága eljárásokat alkalmazó Nordost Shiva, Vishnu,
Brahma és Valhalla modelljei igazi presztízsdarabokká váltak, csak
sajnos a minõségüknek megfelelõ árakon. A néhány éve indított büdzsé
Wyrewizard sorozat pont erre a problémára kínál megoldást, földközelbe
hozva az eredetileg a nagyok számára kifejlesztett innovációk számos
elemét.
A hajlékony, sötétkék külsõ borítású Magus ellentétben a Nordost
típusokkal már 1 méteres hosszban is megvásárolható, ami mind az
árképzés, mind az elhelyezés szempontjából jelentõs pozitívumnak
mondható. (Például nem tekereg nehezen kordában tartható kábelkígyó a
készülékek háta mögött.) 65 szálból álló, 99,99999% tisztaságú
oxigénmentes réz vezetõjét a speciális Micro Mono-Filament és az
extrudált teflon szigetelés-technológiával kombinálva egy mûszakilag
nagyon igényes konstrukciót sikerült létrehozni, mellyel szemben
innovációk tekintetében az árkategória többi szereplõjének igencsak
össze kell szednie magát. A vezetõ és a szigetelés a Nordost többi
típusához hasonlóan kevesebb, mint 20%-ban érintkezik egymással, s a
kiváló mérési eredményeket produkáló technológiának köszönhetõen a
kábel nagyon jó hatásfokkal mûködik. Specifikációja szerint maximálisan
20 Amper áramerõsséggel terhelhetõ, ami kb. 4600 Watt
teljesítményfelvételt jelent.
Hangminõség
Figyelembe véve, hogy a Magus nem alaptípus, az A-B összehasonlítás
során nehezítésként a „bolti” hálózati kábelnél fajsúlyosabb ellenfelet
kapott, mégpedig a 20 ezer forint alatti ársáv egyik legjobban
teljesítõ szereplõjét, a Pointe Power Cord 1.5-öt. A jellemzésben az
egyszerûség kedvéért a Magus „M”, míg a Pointe „P” jelzéssel szerepel.
Hiroko Kokubu: Barefoot Steppin’
A felvételt indító dobütések M esetében frissebbek és dinamikusabbak;
általánosságban is energikusabb ritmusszekciójához természetesebb és
nyíltabb hangszerhangok párosulnak. Megszólalása érettebb, érezhetõen
audiofilesebb jellegû. P enyhén gombócosan kezd, hangja inkább csak a
komplex részleteknél nyílik ki, ritmusszekciója mindvégig tömöttebb. M
tesz egy nagy lépést a valóság felé, cinjei könnyedebbek és oldottabb
hangulatúak, P sosem tud ennyire ellazulni.
Jazz at the Pawnshop, Limehouse Blues
M-nél mintha többen lennének a teremben, de bármennyien legyenek is,
hangosabbak, izgatottabbak és közelebb is vannak hozzám, s ezzel együtt
természetesen a jelenlétérzet is fokozódik. A dobos keze jobban pörög,
a ritmusszekció lendületbe jön, a hangszerek hangjában pedig több a
szín és az élet. Hozzá képest P kissé langyosabb, nem kapja úgy el a
felvétel fergeteges hangulatát. M klarinétja a mélyebb szólamokban
némiképpen lelassul, és mintha jobban el is tûnne a hangszerek között.
Hangszíne általánosságban is mélyebb P-énél, õ az, aki kissé kilóg az
egyöntetûen lelkes és friss zenekarból.
M vibrafonja csengõbb és plasztikusabb. A leütések határozottabbak, a
visszhangok hosszabbak, jobban érzékelteti, hogy a hangszer éppen
szólót játszik.
A.S. & H.P.: „When things go wrong”
M zongorája csengõbb hangú és gazdagabb felhangrendszerrel rendelkezik,
a szaxofonja viszont még teltebb és erõteljesebb, és ez nekem egy
kicsit már sok – e paraméterek tekintetében inkább P-nél húznám meg a
kívánatos határt. M finomabb dallamvezetésû, nála több az apró zönge és
részlet, az analitikája kiváló, így többek közt a cuppogások és egyéb
zenélést kísérõ organikus hangok kedvelõinek is igazi csemegét jelent.
Élénkebb stílusa okán a felvétel bánatos hangulata nem olyan
mellbevágó, az újfent belépõ zongora viszont sokkal színesebb,
gazdagabb és élvezetesebb.
Macbeth Overture
M rezesei rezesebbek és a robaj is erõteljesebb valamivel, de ezt
leszámítva az eddigiek közül itt érzem a legkevesebb különbséget.
Vonóskara talán egy leheletnyivel finomabb, a mélyei azonban ugyanúgy
sûrûk és tömöttek; az „alapok” mindkettejük esetében nagyon stabilak.
Tovább hallgatva M színpalettája szélesebb, elõadása nagyobb volumenû,
és egy hangyányival az attakja is jobb.
Shirley Horn: „The men you were”
Pattogósabb kézi dobok és gazdagabb környezet, mint P közremûködésénél,
M-el a halk csilingelés is jobban hallható. A fátyolos nõi énekhang
naturálisabb és gazdagabb színezetû, a ritmus élénkebb és frissebb.
Hangképe nyitottabb, a hangszereket jobban különválasztja, és
pontosabban helyezi el a színpadon. P sûrûbb és lustább, a
szubtartományokba merészkedõ dobütésekben nála kevesebb az erõ.
Összefoglalva:
A hangjellemzésekben használt jelzõk alapján a Magus egy nyílt, friss,
energikus és levegõs megszólalást eredményezõ kábel, amin
tulajdonképpeni Nordost mivoltát tekintve nem is nagyon lehet
csodálkozni. Az amúgy nagyon korrekt Pointénél magasabb minõségi
szintet képvisel, és általános karakterét tekintve is eltér.
Ajánlás
A többek számára elérhetõ szintre letornászott Nordost innovációk olcsó
kábelhez szokatlanul hangsúlyos változást elõidézve magukért beszélnek,
és új, különösen ígéretes alternatívát kínálnak a hálózati kábelek
alsó-közép árkategóriájában keresgélõk számára. Karakterét tekintve a
Magus leginkább egyensúlyban lévõ, ill. mélytónusú rendszerekhez
ajánlott, bár egy rövid próbát, a hifi útjai kifürkészhetetlenek alapon
egyéb esetekben is megér.
A termék megvásárolható a HFP Shop -ban.
