The current Bet365 opening offer for new customers is market-leading bet365 mobile app You can get a free bet right now when you open an account.

Micromega M-One 100 hálózatos erősítő teszt

A francia márka annak idején legfőképpen extravagáns CD játszóival szerzett magának komoly hírnevet, most pedig sokadik megújulásként az M-One 100 hálózatos erősítővel kezdte meg aktuális választékénak felépítését.

Az egyszerűen csak „ultra-csatlakoztatott” erősítő néven aposztrofált, mint később látni fogjuk tényleg szinte mindenféle kommunikációs igényt kielégítő M-One 100 egy elegáns, lapos kivitelű hálózatos erősítő. Karcsú, mindössze 56 mm magas alumínium házikója meglepő módon nem digitális, hanem egy szimmetrikus felépítésű AB osztályú erősítőt rejt magában 8 Ohmon 2×100 W teljesítménnyel. (2×200 W 4 Ohmon.) A csatornánként külön-külön LLC technológiával készült 300 W-os tápegységgel rendelkező erősítő két oldala egymástól teljesen függetlenül működik, tökéletesen elválasztva egymástól a zenei információkat.

Mivel a gyártó a lapos készülékház ellenére többek között a jobb átviteli karakterisztika és hangzás miatt az AB osztályú erősítés mellett döntött a kis helyigényű és „hideg működésű” D-osztályú helyett, néhány problémát frappáns módon kellett megoldania. Ilyen például a hűtés kérdése, amelyet az M-One 100-ban extrudált hő alagúttal és valódi high-tech megoldásként csapágygolyó nélküli, mágneses levitációval működő ultra csendes ventillátor alkalmazásával oldottak meg. (Később a teszt folyamán kiderült, hogy valóban semmit sem hallani belőle.) Az AB osztályú kapcsolások másik problémája a teljesítmény fokozatok polarizáltságának stabilitása, amit a Micromega találékony mérnökei a teljesítmény tranzisztorokban lévő diódákkal hidaltak át. A diódák pontosan átmásolják a bázis-emitter csomópont aktuális hőmérséklettől függő feszültségváltozásait, így a polarizáció nem változik a különböző teljesítmény szinteken,a torzítás pedig jóval alacsonyabb lesz.

170215.Micromega6

A készülék klasszikus hifi komponensként való használatához egy MM/MC phono csatlakozás valamint egy line RCA és egy szimmetrikus XLR bemenet áll rendelkezésre, emellett a külső digitális források jeleit optikai és koax bemeneteken, illetve USB B és 2×USB A portokon keresztül fogadja. A csatlakozási lehetőségek repertoárja igazából már ezekkel az alternatívákkal is bőven elégségesnek mondható, az igazi lényeg azonban még csak ezután következik, hiszen a készülék Bluetooth aptX kapcsolattal és Ethernet csatlakozással is rendelkezik, így mobileszközökről, NAS winchesterekről és számítógépekről való streamelésre is alkalmas. A vezérlése az Androidos és iOS platformokra egyaránt elérhető Micromega app-al lehetséges.

A csatlakozások a hátrafelé jócskán túlnyúló tetőlap „árnyékéban” húzódnak meg, a feliratozásuk pedig a készülék aljára került. A francia autókra emlékeztető megoldás nem túlzottan praktikus, de ezért nem jelent tragédiát, főleg mivel a be, és kimenetek legtöbbje felirat nélkül is egyértelműen beazonosítható, és ha egyszer már az összes forráskészülékünket csatlakoztattuk az erősítőhöz, úgyse nagyon kell bolygatni a hátlapi fertályt. (Tipp: a tetőlap túlnyúlásánál megfogva könnyen meg lehet emelni a készüléket, hogy alánézhessünk.)
A csatornánként külön-külön tápegységgel rendelkező dual-mono kivitelű erősítő digitális egysége maximum 32 bit/768 kHz-es PCM és 11,2 MHz-es DSD jelek feldolgozására alkalmas. A készülék digitális agyközpontja a digitális jeleket, azok szintjeit és az órajelet egyaránt kézben tartó CPLD (Complex Programmable Logic Device) egység, ami többek között kivételesen alacsony fázis zajjal dolgozik. Az erősítőhöz az opcionális mikrofon megvásárlásával csatlakoztatható a kifinomult M.A.R.S. szobaakusztikai bemérő rendszer is, amely a drágább M-One 150 típusba egyébként már beépítésre is kerül.

MOne 100 back

Kimeneti oldalon a választék a Micromega általa tervezett stabil hangsugárzó terminál szettből, egy mono szub-woofer kimenetből, egy XLR előfok kimenetből, valamint a frontlapon található 3,5 mm-es fejhallgató csatlakozóból áll. Az erősítő alapáron anodizált ezüst és fekete színekben kapható, feláráért azonban különféle izgalmas színes változatok is elérhetők belőle. Kijelzőből kettőt is elhelyeztek a készüléken, közülük az egyik a tetőlapra került, így felülről nézve is kényelmesen leolvashatók a különféle információk, vagy ha a lapos készüléket felszereljük a falra, mint a gyártó különböző bemutatókon, akkor ez lesz a fő kijelző. Nem kevésbé izgalmas darab az erősítőhöz mellékelt M-One Remote nevű nagyméretű, gumírozott aljú távvezérlő sem, amely inkább játékkonzolnak tűnik és a készülék minden funkciójának kézbentartására alkalmas.

micromega m1 100 fb

Olyan régen hallottam utoljára Micromega készüléket, hogy már szinte semmilyen emlékem sincs a hangzásukkal kapcsolatban, ami egyébként a cég különféle korszakait és a tulajdonosváltásokat tekintve akár többször is megváltozhatott az évek folyamán. Vérbeli francia modellként természetesen levegős, finom, stílusos és könnyed hangvételű megszólalást várnék tőle, de természetesen ez sincs kőbe vésve, csakúgy, mint számos más dolog sem.

Jazz muzsikákon a karcsú erősítő dinamikus és kellően erőteljes basszussal alátámasztott friss, levegős és lágy karakterrel zenél, annak a bizonyos sokak által vaskos sztereotípiaként felhánytorgatott magasba húzásnak és könnyűsúlyú megszólalásnak pedig bizony nyoma sincs a hangjában, amivel a francia készülékek szokták vádolni. Sokkal inkább beszélhetünk kiegyensúlyozottságról és jól szervezett illetve felépített hangképről, aminek arányai halkan és hangosan is ugyanúgy megmaradnak. A dobütések határozottak, a bőgők és basszusgitárok hangjai mindvégig pontosan követhetők, sőt, kottázhatók (mármint ha valaki ért hozzá) és a nagyobb hangszertömegekben sem sikkadnak el. A fúvósok hangjai levegősek, az M-One 100 ezeknél a hangszereknél ügyesen megcsillantja franciás képességeit és a könnyed dallamokat kellemes hangvételben szólaltatja meg. A vibrafon szólója szép és gazdag hangszínekkel illetve felharmonikusokkal, valamint valóságos hatású hosszú lecsengésekkel szólal meg, játékossága révén pedig felszabadult örömzene hangulatot áraszt.

A Mozart operán a semleges és tiszta színezetű szellős és kifinomult megszólalás szinte tapintható basszussal, stabilitással, és a nagyzenekar komplexitásának érzetével párosul. Az énekesnő telt és egészen enyhén édeskés hangon, felszabadult stílusban dalol, az előző produkciókhoz hasonlóan szintén örömzenévé és színtiszta élvezetté varázsolva ezt a felvételt is. A Verdi operán az erősítő a kellemes karakter, a világos és nyílt hangszínek és az erőteljes és testes basszus kombinációjával hódít. A rezesei szintén nagyon korrektek, s bár a „hifisták” talán még várnának egy kis ércességet tőlük, a valóságoshoz képest pontosan elég, hogy igazán hitelesek legyenek. Általánosságban a készülék a különféle klasszikus műveket alapos odafigyeléssel és a könnyedség/tárgyilagosság okos kombinációjával szólaltatja meg, a Verdi operánál emellett a halk-hangos illetve lágy-dinamikus részletek közti váltásai is nagyon jók, míg az erőteljes tutik kellően erőteljesek és dinamikusak. A négy évszak fuvolával kiegészített előadása szintén óriási élmény az M-One 100 tálalásában. A hegedűk sokszínű és természetes hangja hullámokban áramlik a térben, a könnyed fuvola szólamok pedig valósággal megkoronázzák a hangzást és nagyon élethű érzetet keltenek.

Műfajtól függetlenül az erősítő nyílt, levegős és kitárulkozó karakterrel, natúr hangvételben, valamint széles és mély színpadképet felépítve muzsikál, amelyen a zenészeket pontosan és kellően levegősen helyezi el. Shirley Horn pontosan középütt dalol és a színpad magassága is jól érzékelhető, gazdagon árnyalt lágy hangjába pedig finom reszelősség vegyül, a dal melankolikus hangulata tökéletesen átjön. Az összetett, sok elemből álló ritmusszekció a közepes tempóhoz igazodva lágy hullámzással és kiváló részletezettséggel kíséri. A latinos gitármuzsika andalító hangulatot keltve szólal meg, az énekhangok selymesek és balzsamosan finomak, az egész felvételt a harmónia és a kiegyensúlyozottság hatja át. Pop és rockzenéken a készülék a maga nagyon kellemes és természetes, emellett mindvégig energikus stílusában szintén nagyon élvezetesen zenél, legfőképpen azoknál a felvételeknél, amelyeknél a finomságoknak is kiemelt szerep jut. A lábdobok, dobok és különféle basszusok megszólaltatása testes és erőteljes, a folyamatos, akár jó hangos terhelés pedig semmilyen problémát nem jelent és a karakteréből sem zökkenti ki a készüléket.

Mivel a Micromega annak idején CD játszókkal és DA konverterekkel, vagyis alapvetően a digitális technika területén alapozta meg a hírnevét, különösen érdekesek az M-One 100 digitális bemenetei, amelyeket használva a készülék beépített DA konverterei is szóhoz jutnak. Különféle digitális forrásokról is kipróbálva az erősítőt azt kell, mondjam, hogy az analóg bejáratokról produkált kiváló minőségű hangzás valósággal szintet lép, és számos tekintetben szinte új dimenziókat nyit meg az előzőekhez képest. A hangzás képszerű hasonlattal élve sok esetben szinte leugrik a hangsugárzókról, tökéletesen megvalósítva a tőlük való el, vagy leszakadást (kinek, hogy tetszik), valamint csúcsra járatva a levegősséget, az oldott hangvételt és a könnyedséget. Mindeközben a stabil és megfogott basszusalapok ugyanúgy jelen vannak, és a felvételek testessége és plasztikussága is megmarad. A Négy évszak fuvolájának hangjai valósággal repkednek a szobában, és ez persze minden fúvós hangszerre igaz, mert a mindent átható könnyedség és levegősség ezeken az instrumentumokon a leginkább tetten érhető, de természetesen az egész megszólalás hangulatát meghatározza.

Ajánlás

A cég életében szinte új korszakot nyitó, már megjelenésében is teljesen egyedi és különleges, a szlogenhez illően valóban multi-csatlakozási lehetőségeket nyújtó M-One 100 levegős, nyílt, természetes és dinamikus hangzásával mindenféle műfajon nagyon magas szintű zenei élményt nyújt. Digitális bemeneteit használva és hálózatos lejátszóként alkalmazva az analógban is kiváló hangzása még jobbá válik, egyértelműen jelezve, hogy a digitális technika területén szerzett sokéves tapasztalat az új modelleknél is felhasználásra került. Az erősítő bőséges teljesítményével és tartalékaival minden helyzetben helytáll és jól meghajtja a kevésbé érzékeny hangsugárzókat is, így téve komplexé és igazán jól kihasználhatóvá azokat a kiemelkedő auditív jellemzőket, amelyekkel rendelkezik.

Micromega M-One 100
Teljesítmény: 2×100 W / 8 Ohm
2×200 W / 4 Ohm
Jel/zaj arány: >100 dB (RCA line)
Csatorna elválasztás: 100 dB (1 kHz)
Méretek: 430×56×350 mm
Tömeg: 9 kg
Ár: 1.199.990,- Ft (fekete, ezüst)


Horn Distribution (HU) Kft.
Tel: 1/347-0020
www.horn.eu