The current Bet365 opening offer for new customers is market-leading bet365 mobile app You can get a free bet right now when you open an account.

Vincent PHO-701 – Áramlástan

Repül az idő. Emlékszem, volt már dolgom Vincent elektronikával, de vissza kellett keresnem, hogy mikor: három évvel ezelőtt egy SV-237-es hibrid erősítő járt nálam a németországi gyártó kínálatából.

A véletlen úgy hozta, hogy mostanában inkább az analóg fronton támadnak a készülékek, így természetesnek vettem, hogy ez a lemezjátszó erősítő is nálam horgonyzott le. A PHO-701-es típus a gyártó legkomolyabb csöves RIAA korrektora, sok állítási lehetőséggel, a jelút kilépő végén egy darab 12AU7-es csővel. Ezt a csövet nem lehet nem észre venni, a készülékház elején nagy ablakon, narancs háttérvilágítással tudatja hogy: „itt vagyok!”. A kétdobozos Vincent megmunkálása magán hordozza a gyártótól megszokott sémákat és színvonalat, vastag, szálhúzott alumínium előlapja fekete és ezüst színben is pompázhat. Az egyik dobozban a tápegység lakik, amelyre IEC csatlakozót szereltek, hogy bármilyen tápkábellel etetni tudjuk, érdekessége viszont a speciális csatlakozó, amelyen keresztül magát az erősítőt táplálhatjuk. Jobban megnézve, mintha egy hagyományos, analóg D-Sub monitorkábel lenne az, és valószínűleg az is. A hozzá adott kábel jó hosszú, van vagy 2 m, így nyugodtan sakkozhatunk a tápegység elhelyezésével. A PHO-701 frekvenciaspektruma széles, papíron 10 Hz és 20 kHz közötti, a hangszedőket fogadó bemeneti impedanciája MM típusok esetén a sztenderd 47 kOhm, míg MC hangszedők esetén állítható, 99 és 1000 Ohm között, fokozatos lépcsőben. Ritka, de mindenképpen remek dolog, hogy a kapacitív illesztés is állítható, amire főleg az MM hangszedők megfelelő illesztéséhez kell, így 15 és 350 pF között állíthatjuk be a legjobb értéket. Érdekes lehet még, hogy mennyit tud erősíteni a hangszedők jelén: MM esetén 40, míg MC-nél 60 dB-t. A bemeneti érzékenység paraméterei 5,8 mV, illetve 0,68 mV. A hátlapon két pár RCA csatlakozót találunk, az egyikre a lemezjátszónkat, a másikra az erősítőnket köthetjük. A csőmegvilágítást három lépcsőben szabályozhatjuk, vagy teljesen ki is kapcsolhatjuk, és találunk itt egy USB B típusú csatlakozót is, ha digitalizálni szeretnénk a hanglemezeinket. Üzem közben a tápegység egyáltalán nem, míg maga a phono erősítő is csak egy picit melegedett át.

Vincent PHO 701 nyito

Szerencsére ez alkalommal bejáratott készüléket kaptam a tesztre, így egyből a meghallgatással kezdtem, illetve előtte megnéztem, melyik kapacitív illesztéssel szól a legjobban a Nagaoka hangszedőm. Elsőként a szokásos Dire Straits lemezemet vettem elő (Dire Straits, Vertigo 3752902, Remaster). Nyugodt, megfontolt hang fogadott, amit nem elsősorban a felbontásra hegyeztek ki, ez hamar nyilvánvaló lett számomra. A basszusfutamok erőteljesen csapnak oda, a hangszerek alapvetően testesek, a felső tartomány is sima, kicsit talán fátyolos is, de érezhető a törekvés, hogy bevonjon a zenébe, bántásnak, „harsánykodásnak” nyoma sincs. Mark Knopfler hangja a megszokotthoz képest kicsit a háttérből hangzott, de jól artikulált volt. Tetszett, hogy amit hallottam, az egységes, testes, meleg karakterű volt, saját ízlésem szerint valamilyen élénkebb hangú összekötő kábelt javasolnák hozzá, főleg, ha sokszor van rockzene a terítéken.

Vincent PHO 701 belso2

Nemrég vásároltam egy új kiadású Blue Note lemezt, ami tulajdonképpen egy remaster: Blue Mitchelltől a „Bantu Village”, 1969-ből (BST 84324 – 2008 US). A jazz már sokkal jobban állt szerintem a Vincentnek, különösen a magas tartomány nyílt ki, de ennek megértéshez hozzá kell tennem, hogy ez a lemez különösen erős a rézfúvósok alkalmazásában, ami nekem, saját rendszeremen, szinte már-már bántó tudott lenni. Nem így a Vincent phonojával: sima, bársonyos magasak, definiáltabb basszusok, a mély hangok sokkal kevésbé telepszenek rá az előadásra, mint a Dire Starits lemezén, a hangkép továbbra is egységes, a hangszereknek igaz testük van, tényleg, mintha előttem játszanának. Ezt a lemezt végre nyugodtan, kellemesen tudtam élvezni, barátságos hangkarakterét egyszerűen jó volt hallgatni.

Vincent PHO 701 belso3

Úgy gondoltam, hogy a klasszikus zenét is kedvelni fogom a PHO-701 előadásában. Ehhez bemelegítésként és amolyan átvezetőként egyik kedvenc lemezemet, egy korai Jacques Loussier Trio felvételt, a „Play Bach No. 2”-őt (SLK 16668-P) választottam, Decca nyomásban. A bőgő nagyon erősen jelen van ezen a felvételen, amit a Vincent remekül ad vissza, de a felső tartományokban, különösen a cinek hangján továbbra is érezni egyfajta leheletfinom fátylat, és a tér is szűkebb, mint amit megszoktam. Nem pezseg annyit, nem akar csillogni sem, de amit csinál, az továbbra is nagyon egységes és szolid. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem, akkor a megnyugtató lenne az a szó. Szerettem volna kipróbálni, milyen, amikor igazi, emberi énekhangot szólaltat meg, ezért befejezésül egy operát tettem a lemezjátszómra, Giuseppe Verdi „Aida”-ját, a New Philharmonica Orchestra előadásában, amelyet Riccardo Muti vezényelt 1974-ben (Hungaroton SLPX 12109-11). A nagyzenekari játék tolmácsolását ügyesen oldotta meg a Vincent, erre a műfajra is bátran javaslom ezt az erősítőt. Koherens, kézben tartott produkciót hallottam, ahol a színpadkép továbbra sem volt túl széles, de a vonósokat transzparensen, a dobokat pedig energikusan jelenítette meg, de a legjobban mégis az a bizonyos énekhang tetszett az előadásában. Nagyon valósághűen, a teljes hangterjedelmet bevarázsolta a szobámba, Caballé szopránja hatalmas energiával ragyogta be a szobát, de Ghiaoruv basszusát is lenyűgözően adta elő.

Ajánlás

A Vincent hű maradt hagyományaihoz a PHO-701 fejlesztése során is. A hangsúly nem a minél több részleten, nem is a mindent elsöprő dinamikán, még csak nem is a holografikus színpadképen van. Van helyettük egységes, transzparens megszólalás, meleg és barátságos, áramló hangkarakterrel, ami ugyan nem teljesen műfajfüggetlen, de ahol jó, ott nagyon jó. „Örülünk? Vincent!” Igen!

Forgalmazó: StreamAudio
Tel: 30/211-5253
www.streamaudio.hu