The current Bet365 opening offer for new customers is market-leading bet365 mobile app You can get a free bet right now when you open an account.

Colorfly Pocket HiFi C4 Pro – High-end kompromisszumokkal

Az egész „tegyük zsebre a zenét" a Walkman-el kezdődött 1979-ben, hol máshol, mint Japánban. A kazettát azóta a zsebhifiben is felváltotta először a CD, majd a memóriachipek és a tömörített zenék, Japánt pedig Kína. Nagyot fordult a világ az elmúlt 35 évben, a dedikált MP3-lejátszókat (1997) kiszorították az (okos)telefonok, amelyeknél csak szoftver kérdése, hogy milyen formátumokkal birkóznak meg. Az igények folyamatosan nőnek, a hangminőség javítása iránti vágy is fokozódik, ennek egyik hozománya, hogy a veszteséges tömörített formátumok mellett a veszteségmentes tömörítés is megjelent néhány éve a piacon. Egyre több kiadó kínál ún. nagyfelbontású zenéket, ezekkel pedig a jelenlegi hordozható készülékek nem igazán tudnak mit kezdeni. De most itt van nekünk egy cég, a Colorfly, amely azt állítja a C4-es típusáról, hogy a világ első 24 bites, 192 kHz-es felbontással is boldoguló hordozható zenelejátszója.

Itt álljunk is meg egy szóra. Sajnos a jelenlegi firmware verzió csak wav fájlok esetén játsza le a nagyfelbontású számokat, egyéb esetekben meg kell elégednünk a 16 bit, 32-192 kHz-el. (A cikk végén felsorolom a gyártó által visszaigazolt formátumokat és felbontásokat és a legújabb FW verziót.) A kínai vállalkozás a C4-el nem csak felbontásban, hanem abban is első, hogy a jitter (nemkívánatos fázismoduláció, vagyis a digitális áramkörök órajelének időbeni pontatlansága) 5 pikoszekundum alatti, valamint képes akár 300 Ohmos fej/fülhallgatók meghajtására is! Jel zaj viszonya legalább 108 dB, a teljes harmonikus torzítása pedig kevesebb mint 0,003%! Ezek a számok azt is jelentik, hogy valami egészen egyedi született, amivel nem versenyezhetnek a mobilok, beleértve az almás készülékeket is. Gyorsan vegyük sorra, ismétlésként, hogyan is működik, mit tud a HiFi C4? A retrós kinézet nagyon feldobja a készüléket, műanyag helyett kapunk sok fát és fémet, ami bizony a súlyán is meglátszik. A gyártó nagyon eldugta ezt az adatot: 260 g, azaz kétszer olyan nehéz, mint egy nagyképernyős okostelefon. Vajon a hangja van kétszer olyan jó? Meglátjuk.
Tényleg gyorsan fussunk végig rajta: van benne Alps gyártmányú csúszkás hangerőszabályzó, érdekesen elhelyezett, de használható gombok, egy színes kijelző, valamint két billenő kapcsoló. Az egyik nem más, mint egy léptethető hangszínszabályzó (normal, jazz, rock, pop, classik, bass), a másik pedig egészen unikális (a hordozható lejátszók között), egy valósidejű felkonvertáló, amely 5 lépcsőben, gombnyomásra készít a 16 bites, 44,1 kHz-es felvételből akár 24 bites, 192 kHz-es anyagot (CS8422-es SRC chip). Találunk rajta két fejhallgató kimenetet, egy 300 (!) Ohmos füleseket is meghajtani képes 6.3 mm-est és egy 3.5 jack kimenetet is. Ha kedvünk szottyan megosztani a zenét, használhatjuk egyszerre mind a két kijáratot, hiszen a 3.7 V-os (2000 mA) telepnek hála akár 13.3 mW-ot is lead, szemben egy átlagos lejátszó 1 mW-ával! Szóval van kakaó benne dögivel! c4 1De mi van még?
Van beépített 32 Gb memóriánk, micro SD nyílás a bővítéshez, hogy maximum 64 Gb-on tárolhassuk a zenéket, amelyek lehetnek mp3, flac, ape vagy wav formátumban. Nincs még vége, mert van itt valami, ami nem az, aminek látszik. A két egymás melletti RCA kivezetésről azt hihetnénk, hogy azok standard analóg kijáratok, de nem, ezek ugyanis SPDIF csatlakozók. Az egyik egy bejárat, a másik pedig kijárat. A bejáratra köthetünk pl. cd futóművet, számítógépet, a kijáraton pedig továbbvihetjük a jelet akár egy ezt fogadni képes erősítőbe, akár egy másik DAC-ba. Kár érte, mert úgy gondolom, hogy egy átlagos felhasználó jobban örült volna egy normál analóg RCA kijáratnak, amelyet közvetlenül az erősítőjéhez tudott volna csatlakoztatni, hiszen a benne lévő DAC (CS4398) nagyon jó minőségű, mint azt később meglátjuk. Ezzel a megoldással lett volna egy majdnem teljes értékű, hordozható USB DAC-unk. Hogy nem így lett, abban szerepe van annak is, hogy számítógépre kötve (USB-n) csak a belső tároló tartalmát írhatjuk, Foobar-al, külső hangkártyaként sajnos nem használható. Én azért tettem egy próbát, a 3.5-ös kimenetet felhasználva meghallgattam, mire képes egy asztali rendszeren. De előtte nézzük, hogy teljesít egy fejhallgatóval (AKG K550), hiszen ez lenne az elsődleges felhasználási területe!

Hangminőség (FLAC)
Nagy tüdővel és dinamikával indul a Limehouse Blues (1996-os XRCD kiadás, FLAC 16/44,1-es verzióban), a vibrafon gyöngyözik, a zongorának igazi teste van, akárcsak a nagybőgőnek és a közönség zenébe beszűrődő reakciója is nagyon élővé teszi a felvételt. A részletezettségnek sem vagyunk híján, a cinek pergők, nagyon él a zene. Szokásomhoz híven végig is hallgattam az egész albumot, pl. a Stuffy című számon is érezni lehetett, hogy ez egészen más, jobb, testesebb, részletesebb hang, mint amihez az ember szokott egy hordozható lejátszónál. Legyen még jófajta jazz muzsika: Michel Petrucciani & Eddy Louiss közös albuma, a „Conférence de presse". Élő felvétel ez is, amelyeket sokkal jobban szeretek a stúdióban készült anyagoknál. Más az atmoszféra, az előadók is jobban kihozzák magukból a maximumot közönség előtt. Tekintélyes orgonával indul az „Amesha", mélyről tör elő és áthatja testet, lelket. A zongora csak asszisztálni tud a Hamondnak, de azt úgy teszi, hogy közben virtuóz marad, a közönség pedig része a vibráló produkciónak. Zseniális előadók ők ketten, a kétrészes lemez minden perce élvezetes a C4-es zsebhifivel. Pörögjünk fel egy kis AC/DC-vel! A „Black in Black" mindig rendelkezésre áll, ha fokozni kell a hangulatot. Harangszóval indul az album, majd beröffennek a dobok is, amelyek energikusak és tiszták, nyoma sincs a bizonytalanságnak! Azt tudjuk, hogy a C4 robbanékony, de hogy ennyire: a „Shoot to Thrill" az agyvelőig hatol, tiszta, dinamikus a megszólalás, ilyen hangot nehéz lehetetlen kihozni egy mp3 lejátszóból, vagy telefonból. Azoknál az állandóan jelen lévő zaj elnyomja a finomságokat. Leonard Cohenre váltottam, „Old Ideas". Cohen hangja átható, mint a Szfinx nézése teliholdas éjjen. Jellegzetes hangja befészkeli magát a fülbe, nem lehet szabadulni tőle, a C4-es pedig hihetetlen felbontásban tálalja mindezt. Ahogy elhalkul az első szám, akkor tűnik csak fel az a hihetetlen csend, amit ez a kütyü prezentál. Nincsen zúgás, búgás, hála az akkus üzemnek semmiféle, a kapcsolóüzemű tápok gerjesztette kóbor zaj sem hallatszik, csak a fekete csend honol a mélyben. A csend akkor is megmarad, ha feltoljuk a potmétert. Most sajnálom, hogy nem egy ilyen készülék az állandó társam a fejhallgató teszteknél. c4 2A nem várt felbontásbeli korlátozás miatt cselhez kell folyamodnom. Ha a FLAC nem megy, akkor konvertáljuk vissza PCM-be (wav). 

PCM, HD felbontásban
De miért nem megy a 16 bitnél nagyobb szóhosszúságú FLAC lejátszása a C4-nek? megkérdeztem a gyártót: „a C4-es processzora nem elég erős a flac menet közbeni kicsomagolásához és lejátszásához. Lehetséges volna a processzor cseréje egy gyorsabbra (a lábkiosztás lehetővé teszi), de adódna a következő probléma, a memóriabusz sebessége. A következő modellünkben fogjuk kiküszöbölni ezeket, ami 2014 végén jelenik majd meg." Sajnos egy FW frissítés nem fogja megoldani ezt a problémát, így nem marad más lehetőség, mint a flac visszaalakítása wav formátumba. Ezzel csak az a probléma, hogy feleződik a tárhely kapacitása, de akár jól is kijöhetünk a dologból, már ami a hangminőséget illeti. Tapasztalatom szerint a wav hallhatóan jobb minőségű hangot ad, mint a flac. Csak győzzük tárhellyel! David Bowie „The next Day" című albuma 24 bites, 96 kHz-es felbontásban, wav-ban állt a rendelkezésemre. Nagy szuflával nyit az „Plan", pontos, feszes a dob, a cinek lecsengése is rendben van, a sztereó tér nagyon nyitott. Az egész albumra jellemző az a nagyfokú egységesség, ami a hangmérnöki munkában is tetten érhető, a HD felbontás meggyőzően utasítja maga mögé a CD verziót. Végül meghallgatok pár felvételt, a Linn Records által kiadott albumokból. Elsőként egy 24 bites, ám csak 44,1 kHz-es számot, „Impatiens", az előadó Randi Tytingvag, az album a Grounding címet viseli. Bensőséges, de egyben dinamikus a megszólalás, profi munka. Randi hangja lágy, de határozott, a csörgődobok bő két méterre, tőlem jobbra zizegnek. Ugorjunk egy másik felvételre, egy szintén 24 bites, de már 88,2 kHz-es anyagra, a zseniális Smoke and Mirrors Percussion Ensemble „The first Seven Years" albumáról a „Sonatine: III. Anime". Hihetetlen, eddig nem hallott tisztaság, olyan, mintha egy érintetlen jégbarlangban vették volna fel a felvételt. Hideg, a fény sebességével tovaterjedő zenefolyam, de mégis átjárja a zenészek jelenléte, a hangszerek és a kezek közötti kapcsolat hallható kulisszazörejei. Ezzel befejezem a C4 fejhallgató(erősítőként) tett bemutatását, becsülettel helyt állt. A következőkben megnézzük, mit tud egy asztali rendszerben.

Zene számítógépről, kábelkalanddal
Izgatottan fogtam neki a fejhallgatós meghallgatás után a „nagy" rendszerben történő próbának. Erre nem is adódott jobb lehetőség, mint rákötni a számítógépre egy USB/SPDIF konverter segítségével. Sajnos itt elkezdődtek a kábelgondok... Kezdjük azzal, hogy a C4-en süllyesztett RCA aljazatok fogadják a digitális kábeleket (mind a bemenő, mind a kimenő oldalon). Emiatt egyetlen „komolyabb" kábelt sem tudtam csatlakoztatni, kénytelen voltam fonni egy, a DIY-er körökben népszerű Habia alapanyagból kábelt. (Illesztéstől most tekintsünk el). Találtam vékony palástú aranyozott RCA csatlakozókat is, így az első gond kipipálva. Jöhetett a második: a C4-esen, mint korábban említettem, csak jackdugós analóg kijáratok vannak, komoly kábelek használata itt is elég nehéz, nem sok gyártó kínál jack/RCA kábelt. A fiókban azért akadt egy alapkábel, (a C4 jobbat érdemelne) azzal kötöttem be az erősítőbe. Jobb híján. Kár, hogy nem került rá normál RCA kijárat, mert így korlátozottak a DAC lehetőségei. Már csak azért is, mert a jelszintje teljesen feltolt hangerővel is alacsonyabb mint mondjuk egy CD lejátszó vonalszintű kimenete. Megszokható a dolog, legfeljebb csavarunk egyet az erősítőnkön. Én is így tettem, indulhat végre a zene. A C4 élénk, virgonc karaktere hamar megmutatkozik, c4 3Paul Simon Graceland albumáról a „Homeless" nagyon jó felbontással hallatja hangját. A felvétel kellően teres és ezt a tesztalanyunk jól is képezi le, talán egy leheletnyivel harsányabban, mint kellene. Ugorjunk a flacről MP3-ra, Passenger, "All The Little Lights" albumáról az "I hate". A C4 jobban mélybe hajlítja a felvételt és most elspórolja a felbontást is, pedig a saját DAC-ommal ez eddig rendben volt. Dire Straits, „Alchemy", keményebb a megszólalás, de a dinamika megvan és a részletezettség is rendben van, nagyon kellemes az összhatás, végig lehet hallgatni a teljes koncertet! Végezetül megkínálom egy kis Metallicával, szóljon a „The Unforgiven". Minden a helyén van, kivéve, hogy picit lágy a hangzás, nem pörög annyira a zene, ahogy elvárnám.

A Colorfly Pocket HiFi C4 Pro nagyszerű útitársunk lehet, nagyon komoly megjelenésű készülék, amelynek elsődleges küldetése a zene fejhallgatón keresztüli megszólaltatása. Ezt hiba nélkül, kifogástalan minőségben teljesíti is, gyakorlatilag vetélytárs nélkül. A mobiltelefonok, hordozható médialejátszók nem ellenfelek neki, akinek van rá kerete, hogy megfizesse a tudását, tényleg high-end megszólalást kap a pénzéért. Minden további funkciója csak bónusz, hab a tortán. A képet azonban több dolog is árnyalja. Megköti kezünket a zenei anyagok korlátozott felbontása, a tervezési hiányosságok, amelyek miatt szintén kompromisszumokra kényszerülünk a kábelezés terén (pedig a C4 megérdemelné azt a pluszt, amit a megfelelő kábelekkel kinyerhetnénk belőle). A fájlok másolása is lehetne gyorsabb, az átlagos írási, olvasási sebessége 6 Mb/másodperc körül ingadozik, a 32 Gb megtöltéséhez így türelem kell. Végezetül, ahogy korábban ígértem, íme a lista a C4 által emészthető felbontásokról:

1 WAV Format
1)PCM / PCM_ FLOAT
Sampling rate: 32Khz-192Khz
BitsPerSampe: 8/16/18/20/24 Bit
2)IMA_ADPCM / MS_ADPCM
Sampling Rate: 32Khz-48Khz
BitsPerSampe: 8/16Bit

2 APE Format
1) Compress: fast '-c1000' Normal '-c2000'
2) Sampling Rate: 32Khz-48Khz
3) BitsPerSample: 16 Bit

3 FLAC Format
1) Compress: Q1- Q10
2) Sampling Rate: 32Khz-192Khz
3) BitsPerSample: 16 Bit

Forgalmazó: Audio Centrum