Számos mester szintû fiatal muzsikussal
büszkélkedhet napjainkban is az orosz zenei világ. Közéjük tartozik a harmincas
évei végén járó zongoramûvész, Lev Vinocour is. Akinek olyan nagyhírû
intézmények egyengették a világhír felé vezetõ útját, mint a Szentpétervári
Zeneiskola és a Moszkvai Konzervatórium. Az elmúlt évtizedek során Vinocour
számos zenei versenyrõl távozott gyõztesként (pl. a "Busoni International
Competition", az "International Piano Competition - Epinal" és a
"Gina Bachauer Competition").
A zongoramûvész a közelmúltban megjelent "The
Sleeping Beauty" (Csipkerózsika) címû albumával debütált a Sony kiadó RCA
Red Seal sorozatában. A lemezen Csajkovszkij közismert balettmûvének kétféle -
Mikhail Plenev-tõl és Theodor Kirchner-tõl származó - zongora átirata kapott
helyet. A két szvit között keletkezésük tekintetében több, mint 90 év van.
Hozzánk idõben az 1990-ben megszületett Plenev verzió áll. A két mû nagyon jól
szemlélteti, hogy másfél emberöltõ alatt mennyit változott a szerzõi felfogás.
Kirchner tételei lágyabbak, szinte ellebegnek a levegõben. Az általuk
megteremtett atmoszférában van valami arisztokratikus. Kicsit a cári udvar
hangulata érzõdik az egész szvitbõl.
Plenev briliánsan virtuóz mûvébõl - amellett, hogy
követi Csajkovszkij szellemiségét - már egyértelmûen tükrözõdik a jelenkorunk
szédítõ száguldása és az energiák erõteljes kavargása a világban. Plenev
felfogása közelebb áll a mai ember gondolkodásához és érzelemvilágához.
Vinocour nagyon izgalmas kihívást talált magának, hiszen ugyanazt a történetet két teljesen eltérõ felfogásban kell elõadnia. De, pont ebben rejlik az õ zsenialitása, hogy mind a két "jelmezt" tökéletesen magára tudja ölteni. Méghozzá úgy az sehol sem "szûk" vagy "bõ" rá. Azt hiszem, hogy napestig el lehet vitatkozni azon, hogy a Plenev vagy a Kirchner féle verzió a jobb. Hosszú listákat lehetne készíteni a pro és kontra érvekbõl. De, nem azért kerültek egy lemezre, hogy egymással versengjenek. Mint ahogyan az alma sem rivalizál a körtével a gyümölcsös tálon, hanem kiegészítik egymást és egy harmonikus egységet alkotnak. Mindenki kedvére csemegézhet ebbõl a zenei gyümölcsöskosárból - a kínálat fenséges.
A produkciónak van egy magyar vonal is, ugyanis
hajdan Csajkovszkij a mûvének a fináléjához az ötletet Liszt Ferenc "Vive
Henri IV" címû kompozíciójából merítette. A zárótételt az
"Apotheosis"-t Vinocour - hûen Liszt szelleméhez - újrahangszerelte.
A lemez iTunes verziójában szerepel egy bonusz
szerzemény is a "Rose Adagio".
Értékelés
Külsõ megjelenés: 10/9
Belsõ tartalom: 10/9
Elõadás: 10/8
Hangzás: 10/9
Kiadó: SONY BMG
Honlap: www.vinocour.de
Formátum: Hybrid SACD