A norvég kiadó, a 2L zenei konyhájának csapata - a
producer és hangmérnök Morten Lindberg-gel az élen - mindig kifõz valami
különlegességet. A lemezcég kiadványait a holland "kábelkirály" Alt
Jouk van den Hul a világ legjobb audiophile lemezei közé sorolja. A most
bemutatásra kerülõ kortárs album is igazi csemegének számít. A SONaR címet
viselõ korongon a norvég hárfamûvész, Ellen Sejersted Bodtker egy honfitársa,
Magnar Ám mûveit adja elõ. De, mielõtt tartalmilag megismerkednénk az anyaggal
nézzünk meg néhány technikai érdekességet. A dvd tok formátumú lemezborító két
korongot is rejt. A kiadó a hallgatóra (a rendelkezésére álló technika
függvényében) bízza, hogy a két azonos tartalmú lemez közül melyiket használja.
Ugyanis az egyik Hybrid SACD a másik pedig Blu-ray formátumban készült. De,
most már beszéljünk az elõadóról és a zenérõl.
A hárfamûvész Ellen Sejersted Bodtker a Norvég Zeneakadémián szerezte az elsõ diplomáját, majd a tanulmányait Ausztriában, Bécsben (Hochschule für Musik) és a tengerentúlon (Indiana University) folytatta. Az Oslói Filharmonikusoktól a Norvég Rádió Zenekaráig rendszeresen hazája legnagyobb zenekaraival dolgozik együtt. A monumentális elõadások mellett nagyon kedveli a személyesebb hangvételû produkciókat, ezért alapította meg 1997-ben a hárfa-fuvola formációt a Duo Bella Polaris-t.
Az elõadó elsõ szólóalbuma, a French Music For Harp And Strings 2001-ben jelent meg. Ezt követte 2003-ban a szülõhazája dallamvilágából töltekezõ Villveng. Most pedig itt az új album a SONaR. A lemezen három mûvet hallhatunk a norvég szerzõ Magnar Ám kompozícióiból. A repertoárban a két nagyobb lélegzetû - közel félórás - mû közé szinte beékelõdik egy alig négy perces, szoprán énekhangra és hárfára írt darab a Det Var Mjukt /I Awoke/. Az album nyitó tételét, a Vere Meininga-t /Be The Purpose/ hárfára és vonósokra komponálta a szerzõ. A produkció - általam legizgalmasabb hangzásvilágúnak tartott - záró darabjába (Dette Blanke No /This Our Virgin Now/) a zeneszerzõ hárfán és a szoprán énekhangon kívül még egy egész énekkart is beleálmodott.
Az emberek többsége vonzódik a rezgésekhez, mert rájöttek, hogy képes megváltoztatni a fizikai, mentális és még a spirituális állapotunkat is. Amikor zenét hallgatunk, a rezonancia fizikai világában élünk, ahol a hangok kézzelfogható jelleggel bírnak és érintkezésbe lépnek fizikai és mentális természetünkkel valamint az emlékezés metafizikai világával. Ahol a magasabb "nem hallható" rezgések egy õstípusokat tartalmazó örökkévaló memóriát aktiválnak. A fenti - nevezzük úgy - törvényszerûségeket vélhetõen a norvég album készítõi is jól ismerik. Mert az album, egy olyan zenei meditáció, ami egy ihletett pillanatban közelebb vihet valamiféle transzcendens minõséghez. Ami legyen akár égi vagy földi, mindenképpen keresni érdemes a mûvészetben és az életben is. A hárfamûvész azt mondta, hogy amikor elõször játszotta ezeket a mûveket, akkor olyan érzése volt, mintha az idõtlen, õsmúlt olvadna össze bennük a jelenünkkel…
Közremûködnek: Ellen Sejersted / akusztikus és elektronikus hárfa, Hildegunn Riise / szövegmondás, Jon Gjesme /hegedû, Atle Sponberg /hegedû, Catherine Bullock / brácsa, Jon Sontebo /brácsa, Oystein Sonstad / cselló, Anne Brit Saevig Árdal /cselló, Berit Norbakken Solset / szoprán, Grex Vocalis / énekkar Carl Hogset vezényletével.
Értékelés:
Külsõ megjelenés (Art of Cover): 10/9
Belsõ (zenei) tartalom (Essence of Music) 10/9
Elõadás (Performance): 10/10
Hangzás (Sound Fidelity) 10/10
Kiadó: 2L
Honlap: www.harpe.no
