Lehet e munka a zenehallgatás? Feltételezhetően igen, hogy messzire ne menjünk, elég csak arra gondolni, hogy születnek a HFP tesztjei. Bár, ha megkérdeznének egy-egy hifis újságírót, munkának fogják e fel a tesztírás eme velejáróját, nem sok igen választ kapnánk. Van azonban egy másik vetülete is a dolognak. Ha azt mondom pro audió, az mond valamit? Pro, mint professional. Igen, ez egy gyűjtőnév, azon eszközök, berendezések számára, amit elsősorban stúdiókban használnak, szakemberek, hangmérnökök. Én nem tartozom közéjük, nem ismerem ezeket a masinákat sem, de kíváncsi voltam, hogy munkaeszközöknek szánt berendezéseken lehet e zenét hallgatni? Képesek e kiváltani, megfelelni egy zeneszerető ember igényének, ízlésének? Nézzük, mit tud egy, közeltéri lehallgatásra tervezett stúdiómonitor, otthon.
A KH 120A-t a gyártó is profi felhasználásra tervezte, legyen szó követésről, keverésről, esetleg mastering feladatokról. A mágnesesen árnyékolt, alumíniumból készült doboz nagyon masszív, merev, a hangminőséget rontó dobozrezonanciáról szó sem lehet. A hátul látható hűtőbordák a beépített végfokozat hűtését szolgálják, merthogy ez egy aktív doboz. Az egy darabból készült előlap elliptikus mélyedésben csücsül a titán dómsugárzó. A mélyedésnek fontos szerepe van, formája sem a véletlen műve: a matematikai modell alapján készült egység csökkenti, elnyeli a káros visszaverődéseket, ugyanakkor megfelelően pozícionálja a magassugárzót. A kompozit szendvics anyagú mélyközépsugárzót rács védi a fizikai behatásoktól, az alacsony torzítású membrán hosszúlöketű. A gyártó logójának esztétikai, informatív szerepe is van: képes fehér vagy vörös fénnyel tudatni a hangsugárzó állapotát, működés közben jól mutat a jégfehér világítás. Említést érdemel még a két alsó bass-reflex nyílás, amelyről elmondható, hogy hangolása elősegíti a szűk helyeken (kis szobák, vagy akár egy közvetítőkocsi kis beltere) történő installációt. Az igazán érdekes dolgok azonban a készülék hátsó felén kaptak helyet. A cég többféle kivitelben gyártja a KH 120A-t, a különbségek leginkább a fogadó oldalon vannak: XLR analóg bemenet, AES3 XLR vagy BNC csatlakozóval, vagy S/P-DIF (24 bit, 192 kHz). Ez utóbbi a KH 120D változat, beépített DAC-al. Hozzám a sima XLR bemenetes verzió került, amin természetesen ugyanúgy megvannak a finomhangolást lehetővé tévő DIP kapcsolók és a potenciométer.
Mit lehet ezekkel elérni? Elég sok mindent! Kapunk például négy pozíciós állítási lehetőséget a mély (0, -2.5, -5.0, -7.5 dB) a mélyközép (0, -1.5, -3.0, -4.5 dB) és a magas (+1, 0, -1, -2 dB) tartományok számára, vagyis a variációk száma bőséges, ha pedig hozzávesszük a kimeneti jelszint négy lehetséges állását (94, 100, 108 és 114 dbSPL) láthatjuk, hogy nagyon jól konfigurálható eszközről van szó. Hab a tortán, hogy a bemeneti jelszintet is állítani tudjuk, 0 és 15 dB között, finom lépcsőben. A többi műszaki adat felsorolására itt és most nem vállalkozom, de a gyártó oldalán minden megtalálható, bőséges mennyiségben, mérésekkel együtt, ahogy egy profi berendezéshez illik.
Bevallom, az első megszólalás lehervasztott, de viszonylag gyorsan, alig pár órás zenehallgatással megtámogatva sikerült a szobámhoz igazítani a dobozt. Nagy királyság az ennyire finoman hangolható hangsugárzó, főleg a mélyátvitelt sikerült hathatósan javítani a segítségével. Most nem az a hagyományos értelemben vett teszt következik, nem voltak kötelező kűrök, pusztán arra voltam nagyon kíváncsi, hogy működik vagy nem az eszköztelen zenehallgatás ezzel a dobozzal. Az eszköztelennek itt különösen nagy jelentősége van, egyben elismerem, talán magasra is tettem a lécet ezzel a mondattal. Sokfajta, változatos zenei repertoár volt műsoron, kezdeném talán a legfrissebb élménnyel, egy operával (Gluck: Alkésztisz) amit a rádióban hallgattam meg, az első két felvonást a Neumannal, a harmadikat pedig, kontrollként a saját dobozommal. Az előfokhoz, stílszerűen egy, a stúdiókban közkedvelt kábellel, a Klotz MC5000-el kötöttem. A hangsugárzók megtáplálását is a melléjük csomagolt, egyszerű PC-s kábellel oldottam meg, megkeresve azért a hanghelyes polaritást. Érdekes kérdés lenne feszegetni (számtalan helyen megtették már) a pro audiós berendezések és a high-end komponensek házasságát, különösképpen a hanggal foglalkozó szakemberek véleményének tükrében. Nekem az jött le, hogy inkább van egyfajta visszafogott
elutasítás a témában, nem nagyon hisznek a kábelezés jelentőségében, persze kivételek akadnak. Az azonban biztos, hogy profi körülmények között nem használnak több 10 m Siltech kábelezést. Én sem tettem, mert nem ez volt a célom. Visszatérve az operára, amelyben a HFP közkedvelt dívája, Anne Sophie von Otter énekelte az egyik címszerepet, grandiózusra sikeredett. Furcsa volt egy célszerszámon ezt a műfajt élvezni, de sikerült, még ha voltak is korlátai. A KH 120A teteje, tehát a felső tartomány, tisztán, dinamikusan és ami a legfontosabb, hangszerhűen mutatkozott be. Nem voltak kilengései, koherensen tolmácsolta az összes hangszer felharmonikusait. A középtartományt is egységesen sugározta le a német doboz, tisztán, de gyenge pontja, hogy a nagy térben játszódó opera nem vált le igazán a membránokról, végig hallani lehetett a fókuszált, irányított hangnyaláb jelenlétét. Ez egy igazán közeltérre hangolt doboznál nem olyan nagy probléma, az már inkább, hogy a tér ábrázolása, a mélység és a szélesség megjelenítése hiányzott. A kontrolldobozzal a harmadik felvonásban tisztán érzékelhető volt a tér mélysége, amely nagyban hozzájárult a zenemű élvezeti értékéhez. Otter asszony énekhangja tisztán, artikuláltan szárnyalt, ez mindenképpen nagy pozitívum! Erőnek és dinamikának egy percig nem volt híján a Neumann, ezt be is bizonyította, amikor rockzenére nyergeltem át. Az AC/DC Back in Black albuma már kedvemre valóbb volt, nyomult a csöppség, együtt élt a zenével, intenzíven, megcsuklás nélkül mutatott nagyot. Békésebb vizekre evezve, de maradva a rockon, Dire Straits-t tettem fel, most LP-ről. Alchemy. Becsülettel végighallgattam a négy lemezoldalt, ha tényszerű szeretnék lenni, akkor a hifis paramétereket hozta a hangsugárzó, de a lassabb számokon hiányoltam belőle a diszkrétséget. Az érzelmes megszólalás nem az erőssége, távolságtartó, de legalább precíz. Nem blicceli el a dolgokat, megmutatja mi történik a felvételen, de ez az analizáló stílus nem mindenkinek jön be, esetenként ronthat is egy-egy anyag élvezeti értékén. Teszt nem maradhat jazz muzsika nélkül, számtalan korong került fel, Armstrongtól Sonny Rollinsig. Nem emelnék ki egyetlen konkrét felvételt sem, pusztán számba venném, amit tapasztaltam. Továbbra is elégedett voltam az emberi hang visszaadásával, volt légyen az Armstrong rekedt orgánuma, vagy Sarah Vaughan gyönyörű éneke. Volt azonban némi hűvösség, ami miatt hiányérzetem támadt. Nem szeretem azokat a rendszereket, amelyeknek túl jellegzetes, a felvétel jellegét erősen átalakító előadása van, a Neumann nem ilyen, de hiányzik belőle egy csöppnyi melegség. A dinamikával, felbontással, a megindulásokkal nincs semmi probléma, de jól lejött, hogy a KH 120A elsősorban munkaeszköz. Végezetül modern popzenével is megfüleltem, az eredmény pedig igazolta sejtésemet: ez az a műfaj, ami igazán fekszik ennek a hangsugárzónak! Főleg, ha úgy. effekt-zenével (elektronikus zene) kínáljuk meg. Az ilyen jellegű nótákon egy színesebb, gazdagabb oldalát mutatja meg, előjön a boogie, a hallgató pedig elégedetten dőlhet hátra, feledve az előzőleg leírt sopánkodásaimat. Az Om Unit „The Road" című száma fokozatosan léptet be egy olyan hangulatba, amit kifogástalanul közvetít ez a doboz: Carpe diem, Seize the day.
Érdekes, számomra eddig ismeretlen világba kalauzolt a a Neumann KH 120A. Professzionális berendezésnek gyártották, annak kitűnő is, ugyanakkor - és éppen emiatt - hiányzik belőle egy kis melegség, barátságosság, ami a hifi célra gyártott dobozokban (eltérő mértékben ugyan) de általában megtalálható. Ára több mint barátságos, s mivel aktív doboz, mindössze egy szabályozható kimeneti szintű forrás kell a megszólaltatásához. Akik az analítikus, részletgazdag, "mindent megmutató" jellegű hangot keresik mindenképpen ismerkedjenek meg vele!
Forgalmazó: Audio Partner Kft