A BMC Records kiadványai világszerte nagy népszerűségnek örvendenek a különleges zenékre vágyók körében. A jazz, a kortárs és a klasszikus zene területére fókuszáló kiadó azért van különleges helyzetben, mert saját koncertteremmel és jazz klubbal rendelkezik, így a lemezcég kötelékében tevékenykedő muzsikusok gyakori vendégek az említett két koncert színhelyen, ahol a közönség élőben – mondhatni családias környezetben - is találkozhat velük. Az alábbiakban a kiadó friss kiadványaiból válogattunk. A széles termék portfoliónak köszönhetően mindenki megtalálhatja magának a neki „címzett” dallamot.
Eötvös Péter: Paradise Reloaded
Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját 2010-ben mutatták be Münchenben, szövegkönyvét a fiatal német drámaíró, Albert Ostermaier írta. A bemutató után Eötvös Péter néhány módosítás mellett döntött, és az átdolgozott darab a Paradise reloaded (Lilith) címet kapta. A maga nemében teljesen önálló, új mű született, noha az eredeti darab cselekményére épül, néhány lényeges ponton kiegészíti, sőt újragondolja azt. Például, az eredeti történetnek Lucifer a főhőse, a Paradise reloaded (Lilith) viszont egy másik szereplőt helyez a középpontba: Ádám első feleségét, Lilithet. Az új darabban Eötvös Péter azt a kérdést veti fel és fejti ki, hogy mi lett volna, ha a mi – erőteljesen a Biblián alapuló – kultúránk Éva helyett Lilithet tekinti az emberiség ősanyjának…
Végh Sándor-Camerata Salzburg: Végh conducts Schubert
Végh életében Schubert zenéje különleges szerepet töltött be, mélységes tisztelettel fordult felé, és nagyon sokat foglalkozott vele. Schubert kamarazenéjét, köztük vonósnégyeseit gyakran játszotta, a B-dúr és az Esz-dúr zongorástriót és a C-dúr vonósötöst többször is Pablo Casals kamarapartnereként. A Camerata Salzburg élén Schubert összes szimfóniáját vezényelte, s a nyolc szimfónia közül a négy utolsó már eddig is elérhető volt CD-ken a Camerata Academica előadásában, élükön dirigensként Végh Sándorral. Közülük a „Nagy” C-dúr szimfónia – melynek elvezénylésével az idős mester ifjúkori vágya vált valóra – a BMC Records „Végh Magyarországon” című kiadványán is helyet kapott. Az első négy szimfónia viszont, melyeket Schubert 1813 és 1816 között komponált, eddig nem voltak elérhetőek Végh Sándor vezényletével. A jelen összeállításban hallható, eddig kiadatlan felvételeket a Kölni Filharmónia koncerttermében rögzítették a Camerata Academica Schubert-ciklusán, melynek keretében 1996. május 26-a és június 2-a között a szerző összes szimfóniája megszólalt.
Kurtág György: Kurtágék Kurtágtól játszanak
Egyre kevesebben azok a szerencsések, akik élőben, pódiumon hallhatták Kurtágék évtizedekkel ezelőtti zongorázását. Emlékezhetnek, mely darabok kötődnek a szerzőhöz, s melyek Kurtág Mártához, felidézhetik azt a hihetetlenül minőségi és érzékeny zongorahangot, ami mindenkor jellemezte játékukat. Talán ebből ad vissza legkevesebbet a lemez, de hiánytalanul felmutatja a világos formálást, a struktúra-érzékenységet, az agogika árnyaltságát és elképesztő hajlékonyságát – a művészi teljességet. Több tehát e lemez puszta dokumentumnál, ám abból a szempontból kétségtelenül dokumentum is, hogy őrzi az előadóművészet egy nagy korszakának talán utolsó pillanatát, amikor is a tradíció még hiánytalanul épült bele az újba, megmutatva, hogy a történet folytatódhat, nincs törés. Kérdés, persze, hogy nem múlt-e el immár jóvátehetetlenül ez a pillanat? Eldöntéséhez azonban, szerencsénkre, megvannak az ehhez hasonló fogódzók, mint ez a lemez, amely így – az egyik kompozíció címét idézve most – egyfajta „Kalandozás a múltban”.
Michiel Braan: Gloomy Sunday
„Szólókoncertjeimre általában nem készülök kész műsortervvel vagy bármiféle konkrét elképzeléssel a darabokat illetően – egyszerűen csak hozzákezdek és figyelem, hogy merre vezetnek a dolgok. Ezen a koncerten kivételt tettem. Nem csupán azért, hogy Budapesten előadjak egyet a számtalan híres magyar szerzeményből, hanem azért is, mert a koncert estéjén szerveztek az ArtEZ Művészeti Egyetem hallgatói – ebben az intézményben vezetem a Jazz & Pop tanszéket – hangversenyt odahaza az éppen két éve elhunyt hallgatónk, Robin Cornelissen emlékére. Az ő temetésén játszottam a Szomorú vasárnapot, s az Opus Jazz Clubban a darab egyszerre kötött össze Robinnal és a nagyszerű magyar zenei hagyományokkal.”
Babos Gyula: Makrokozmosz
A gitáros Babos Gyula, a magyar jazz zenészek Nagy Generációjának egyik hőse, aki az 1970-es és 80-as években sikeresen ültette át a jazz-rock fúziót magyar talajba, soha nem tudott nyugodni a babérjain. A kihívások vele született szerelme hajtotta mindig, hogy művészetében merítsen roma örökségéből, a jazz fősodrából, de a klasszikus és az indiai zenéből is. A jelenlegi Makrokozmosz olyan megnyilvánulása a zenészeknek, amely szervesen illeszkedik a kortárs improvizációs művészetbe. Tovább tágítja a jazz határait anélkül, hogy a muzsika követhetetlenné váljon.
Palotai Csaba: The Deserter
Palotai Csaba 11 rövid, szikáran tömör kompozícióval jelentkezik legfrissebb BMC albumán. A Deserter cím kapcsán elhagyatottságra, kietlenségre asszociálhatunk, s a szólóalbum proto-jazz, ambient, noise-pop, blues vagy éppen románcok tarka emlékfoszlányaiból építkező, lecsupaszított, érdes zenéje első hallásra igazolni is látszik ezt. Az újrakezdés jegyében született, legszemélyesebb élményekből fakadó „garázs-jazz” mélységesen őszinte kifejezésmódja révén mindez mégis valami egészen egyéni, érzelmekben gazdag, egységes, s hallgatóját drámai módon megérintő zenévé érik össze.
További információk a kiadványokról: www.bmcrecords.hu
