A francia hifi mindenki által ismert népszerû gyártói mellett (YBA, Micromega, Triangle, JMlab, stb…) természetesen rengeteg egyéb cég munkálkodik náluk, de õróluk maximum csak a nemzetközi sajtót szorgalmasan böngészõ hifisták vagy a rendszeres show látogatók tudnak, legalábbis addig, amíg valamelyik forgalmazó fel nem fedezi õket, és meg nem jelenik termékeikkel a magyar piacon is.A 12 éves múltra visszatekintõ Advance Acoustic komoly nemzetközi sikerekkel büszkélkedhet, hazánkban azonban mindezidáig sikerült észrevétlennek ma-radnia.
Termékei a külföldi tesztek alapján nagyon jó hangúak, igényes kivitelûek és egyedi dizájnúak, az áruk pedig még magyar szemmel nézve is kifejezetten barátságos. Napjaink bevált gyakorlatának megfelelõen a készülékek tervezése az anyaországban, azaz esetünkben Franciaországban folyik, (amit a dobozokon lévõ Eiffel tornyokkal nyomatékosítanak) a gyártás viszont a fillérekért dolgozó, ám némi odafigyelés mellett minõségi munkára is képes kínaiakhoz költözött.
A céget 1995-ben alapították, Toulouse-i székhellyel. Elsõ termékük az 1997-ben bemutatkozott MA 11-es hangsugárzó volt, amely rögtön szép sikereket ért el, a Hi-Fi Magazine például egyenesen a piac legjobb ár/érték arányú típusának kiáltotta ki. A házi-mozi térhódításakor a legtöbb hangsugárzó gyártó egybõl rámozdult a szükséges kiegészítõ sugárzókra, így õk is megjelentették a maguk centereit és aktív szub-basszus sugárzóit.
2002-ben a választékuk erõsítõvel is bõvült, mégpedig a 2×180 Wattos, hibrid felépítésû MAP-307-essel. A típus sikerét követõen 2005-re a sorozat már négy tagból állt, és idõközben bemutatkozott a vadonatúj Ultim hangsugárzó család is. A világhódító iPod-ban rejlõ üzleti lehetõségeket látnoki képességekkel idejekorán felismerõ cég még ugyanebben az évben csöves kimenetû iPod „állomást” jelentetett meg M-iP Station néven, melynek sikere az igényes kivitelnek és a hozzá párosuló kedvezõ árnak köszönhetõen szintén borítékolható volt. 2006-ban mutatkozott be az elsõ CD játszójuk, az MCD-203, csöves kimenettel, a gyártótól megszokott igényes külsõvel és kivitellel, valamint számos hasznos szolgáltatással felvértezve. Folyamatosan bõvülõ termékcsaládjuk híreink szerint idõn õsztõl tunerrel, CD futómûvel és 24 bit/384 kHz rendszerû, csöves kimenetû up-sampling DAC-kal gazdagodik, így a márka kedvelõi immár többféle komplett láncot is felépíthetnek belõle.
MAP-305 DA II
A jelenleg kéttagú (szeptembertõl háromtagúvá váló) integrált erõsítõ választék második darabja az elsõ pillanatban erõteljes megjelenésével és látványos formatervével nyûgözheti le az ártatlan szemlélõdõt. Divatos kék fényû Deprez mûszere abszolút szubjektív vonásként kissé ugyan megoszthatja a közönséget: egyesek nagyon hangulatosnak, míg mások esetleg kissé búcsúsnak találhatják, annyi viszont bizonyos, hogy nagyon egyedi látványvilágot teremt. (A MacIntosh-ok elõlapja a példa kedvéért sokkal színesebb!)
A különlegesen masszív és stabil házba épített 15,5 kg-ot nyomó készülék kétféle verzióban létezik: a MAP-305 II egy „szimpla” integrált erõsítõ, míg a MAP-305 DA II öt külsõ forrás jeleinek fogadására alkalmas (4 koax + optikai) Analog Devices 24 bit/192 kHz-es upsampling DA konvertert is kapott. Nem elhanyagolva az analóg oldalt sem, mindegyik típust felszerelték MM/MC phono fokozattal, amely mellett még három line bemenet található. A készülék vaskos, fekete/natúr alumínium kombinációjú elõlapja és kevés kezelõszerve az igazi nagyok világát idézi; minden a megfelelõ helyen van, a szükségtelen sallangok számára viszont egyáltalán nem biztosítottak helyet. Leemelve az erõsítõ fedelét az elõlap mögött elhelyezett nagyméretû, 350 VA-es toroid trafó és az általánosságban rendezett belvilág látványa tárul elénk. A vezérlést, a trafót, a tápegységet és a bemeneteket ill. a DA konvertert a zavarmentesség érdekében vastag árnyékoló lemezek választják el egymástól, így a belvilág olyan, mint egy lakás tervrajzán a különbözõ helységek képe – mindenkinek saját külön kis birodalma van. A dual-mono kivitelû egység tranzisztorokból álló, AB-osztályban mûködõ erõsítõ fokozatai a ház két-két oldalán, a méretes hûtõbordákon kaptak helyet. A minõségi, aranyozott csatlakozókkal felszerelt MAP-305 az összekötõ hurkok eltávolítása után különálló elõ, illetve végerõsítõként is használható, bár amennyiben a késõbbiekben az utóbbi szerepet szánjuk neki, véletlenül se a drágább DA-s változatot válasszuk, mert akkor a feláras opció haszontalanná válik. Teljessé téve a konstrukciót, a készülékhez elegáns és súlyos alumínium távvezérlõt mellékelnek, ami külön felüdülést jelent a kategória jobb-rosszabb mûanyag típusai után.
Hangminõség
Hiroko Kokubu: Barefoot Steppin’
Feszes, nyílt és világos tónus, konkrét hangszerhangokkal. Alul némi testességet hiányolok belõle, a mélybasszusa nem eléggé gyomorba markoló. Sok a részlet, kifejezetten informatív, emellett gyors és impulzív, hangszínpalettája gazdag. Színpada széltében precízebben felépített, mint mélységében. Feljebb tekerve a hangerõt még inkább kinyílik, nagyon hangosra véve a frekvencia balansza inkább felfelé tolódik, basszusban viszont nem sokat erõsödik. Cinjei élénkek és cizelláltak, de nem viszik túlzásba, és így nem válnak tolakodóvá.
A.S. & H.P.: „When things go wrong”
Szépen csengõ, világos hangszínû zongora és erõteljes, kissé „tömött” szaxofon. Bágyadtabb részleteknél kissé visszavesz az intenzitásból, ilyenkor egészen barátságos és levegõsebb is, ha viszont beleerõsít, nagyon izmosan fújja. A szaxofon hangszínei életszagúak, fõleg a nyersebb dallamok állnak jól neki. Zongorája színes, izgalmas, a felvételt jellemzõ szomorkás bensõségesség kevéssé érzõdik rajta.
Macbeth Overture
Nyílt, extrovertált rezesek, a vártnál kissé szerényebb mértékû alapozással megtámogatva.
A földbe ennek okán nem döngöl, de azért kitesz magáért, a dobütéseknek megvan a kellõ ereje és lendülete. Informatívságát jól jelzi, hogy még a tutik közepén is elõhúz egy-egy apró részletet, és ezzel valódi audiofil érzetet ad. Rezesei kissé idealizált tónusúnak tûnnek, talán nem olyan fémesek, mint a valóságban, a vonósai viszont krémesen finomak – kettejük között jókora kontraszt-ûr tátong, ami kitûnõen érzékelteti a muzsika feszültség-megnyugvás váltásait.
Shirley Horn: „The men you were”
A felvétel bevezetõjében egyértelmûen a kézi dobok viszik a prímet; az énekesnõ hangja fátyolos, kissé élettelen is – biztosan nagyon szomorú lehet. A lökéshullámok elég szolidak, az információk azonban bõségesen áramlanak – ez a csörgésekkel, zörgésekkel gazdagon megtûzdelt szám valódi jutalomfalat a számára. Megszólalása atmoszférikus, cinjei, csörgõi és egyéb ritmushangszerei olykor szinte óriási hangfelhõt képeznek a szobában.
Sosztakovics „Waltz”
Levegõs, felszabadult klarinét és édeskés hegedû biztosítja a játékos hangulatot, mindenki üde és friss, a csilingelések vidámak, a keserédes hangulatból ezúttal leginkább az édes dominál. A hangok szépen leválnak a dobozokról, a hangszereket nem statikusan, de elég pontosan helyezi el a színpadon.
Terje Rypdal: „Kompet gar”
Feszes lábdobok, pulzáló ritmus, a készülék rendesen helytáll rockos mûfajon, és persze az erõtartalékai is kényelmesen megvannak hozzá. Cinjei diszkrétebbek, mint Hiroko Kokubunál, a basszus viszont fajsúlyosabb, és felhangosítva még tovább erõsödik. A szinti szõnyeget ügyesen úsztatja be a dögösebb instrumentumok közé, s noha nem tûnik vérbeli rocker léleknek, apait-anyait belead a zenébe.
Végezetül még kipróbáltam a készülék beépített DA konverterét is, ami jellegében alapvetõen kellemes tónusú, kiegyensúlyozott és magasban kevésbé virgonc hangzást nyújtott. Frekvencia balanszát a felsorolt erények túlnyomó részének megõrzése mellett kimondottan egészségesnek éreztem, ezért azoknak, akik e típus mellett teszik le a voksukat és valami olcsóbb, vagy régebbi digitális lejátszóval rendelkeznek, mindenképpen a konverteres verzió megvásárlását ajánlanám.
Ajánlás
Ütõs külsõ és ütõs hangzás; a tartalom és a forma ezúttal tökéletesen összhangban van. A MAP-305 egy analitikus, nyílt és világos hangú készülék, ami az árkategória erõsítõinél lényegesen izmosabb, és bár ez fõként ízlés kérdése, attraktívabb megjelenéssel bír. Megfelelõ partnerekkel párosítva – Egglestone, JMlab, Triangle és hasonló hangsugárzók szerintem kerülendõk – mindenféle zenén élvezetes hangzást produkál, de mivel a karaktere alapvetõen szórakoztató és izgalmas, a puristáknak kissé idealistának tûnhet. Beépített MM/MC phonója és DA konverterei sokrétû felhasználhatóságot eredményeznek, és az otthoni szórakoztató rendszer központi elemévé teszik.
