Nem is túl régen még amiatt adtam hangot örömömnek, hogy a HD hangsávok elérhetővé váltak a középosztály AV receivereiben, most pedig egy újabb lépést teszünk előre az Onkyo TX-SR507-essel. Annak ellenére, hogy csak egyetlen hellyel van a belépő modell, a 307-es felett a hierarchiában, mégis képes a teljes moziélményt nyújtó Dolby TrueHD, és DTS-HD Master Audio jelfolyamok dekódolására, és visszaadására. A folyamat tökéletesen érthető, emlékezzünk csak a kilencvenes évek második felére, amikor a DVD-játszók árától eleinte még a legedzettebbeknek is minimum égnek állt a hajuk, a lemezekre áldozandó összegről nem is beszélve.
Mára a hétköznapok részévé vált a DVD, és a jobb fajta Blu-ray-ek is egyre inkább közelítik, néha át-átlépik a – talán – lélektani határnak is nevezhető százezer forintot, ezért aztán logikus, hogy az olcsóbb árfekvésű receivereket is fel kell készíteni a ma már nem is annyira új technológia fogadására.
Az Onkyo TX-SR507-es külseje a már ismert, kicsit szögletes, ám lendületes, precíz, mégis funkcionális, kézre álló formákat ötvözi. Hazudnék, ha bármiféle új, vagy meghökkentő megoldásról számolnék be, a forma a korábbi modellekkel teljes harmóniában van, de a lényeges újításokat – ahogy azt jeleztem – nem is itt kell keresnünk. Ki-bekapcsolás kis piros standby-leddel, pure audio kapcsoló, alatta füles kimenet, egysoros kellemes zöld színű pontmátrixos display, alatta sok apró funkciógomb, még lejjebb a bemenetválasztók, jobbra méretes hangerőszabályzó, alatta pedig a lezserül fedetlen csatlakozókészlet: ez az előlap. Érzésem szerint egy aprócska műanyaglap oltalmát igazán megérdemelte volna a 3,5mm-es jackből (portable felirattal, tehát elsősorban mobil zenelejátszó eszköz fogadására), egy kompozit videó bejáratból, sztereó RCA-ból, és egy (az Odyssey mérőmikrofonos kalibrációhoz szükséges) 3,5-es jackből álló készlet, ám mivel kellőképpen süllyesztettek ezen felületek, nem bontják meg az előlap egységét. A hátlap, ahogy az mostanság egyre inkább megfigyelhető, levegősebb, mint amilyen lett volna pár éve: a HDMI (esetünkben 4 be-, valamint egy kijárat az 1.3a szabvány szerint) szépen lassan kezdi majd kiváltani a legtöbb analóg csatlakozást. Persze amíg ez megtörténik, addig szükségünk lehet a kompozit, komponens, digitális koax, és optikai, analóg sztereó ki és bejáratokra, melyekből ha nem is bőséges választék áll rendelkezésre, de egészen bizonyosan rá tudjuk kötni háztartásunk valamennyi zajkeltő eszközét. (Leszámítva persze a mosógépet és a hajszárítót…) Említésre méltó még a hátlap kellős közepén díszelgő „Universal port” (UP-A1), melyre iPod/iPhone dokkolót köthetünk. 5.1-es lévén 5 pár banándugót fogadó hangfalcsatlakozó zárja a sort, illetve még két „csiptetős” is akad a második zónához. Csatornánként egy-egy 192kHz /24bites DAC-t hordoz, míg szolgáltatásai között a kalibrálás mellett az Odyssey Dynamic EQ, és Volume (hangtér kiegyenlítéshez), direct/pure mód, valamint rengeteg mesterséges hangzáskép is szerepel, köztük a cég saját fejlesztésű Onkyo Surround Game módjai is hardcore játékosoknak. Egyedüli fájdalmam az OSD hiánya volt, amit azonban a menü átláthatósága, tiszta logikája ellensúlyozott. Távja kellemesen kézbe simul, gombjai kellő méretűek, helyük könnyen megjegyezhető, így jól kezelhetővé teszik a készüléket. Tunere 40 rádióállomást képes tárolni.
Hangminőség
Blu-ray-en remekül hozza a mozis érzetet, de csak egy bizonyos hangerő felett. A 65 fokozatú skála felső 5-10%-a tudta biztosítani a kellő nyomást egy közepesnek mondható, puhán meleg hangú, bútorozott hangtérben, ezért aztán tartalékokról nem igazán beszélhetünk, ám dicséretes, hogy maximális meghajtáson sem hallottam semmiféle zavaró zörejt. A tér nagy, de nem óriási, szerintem innen hiányzik az a kis többlet, ami egy nagyobb szobába helyezhetné receiverünket. Az effektek pontosak, de nem túl élesek, a beszédhangok dinamikája kiváló: a dühös suttogástól, a vad ordításig hitelesen mutatja be a szélsőséges lelkiállapotot, de a tenger méltóságteljes és vészjósló morajlása, vagy az ádáz csata heves kardcsörgése is remekbe szabott. Azon szerencsében volt részem, hogy több lejátszóval is meghallgathattam a DVD hangját, és azt tapasztaltam, hogy nyugodtabb, lágyabb hangú készülékkel nagyságrenddel jobb teljesítményt nyújtott, mint egy hidegebb, analitikusabb eszközzel, erre a párosításnál tessék figyelni. (Márkákat szándékoltan nem említek, rendszeres olvasóink tudják mik jöhetnek szóba, míg a házimozival most ismerkedők gyorsan ki tudják deríteni.) Igazán dübörgő mélyek, lendület, gyilkosan precíz gyilkolás: ezt kapjuk a Punisher – War Zone-tól. Az aprítás közben azonban nem mosódnak egybe a zajok, mindennek, és mindenkinek pontos helye van, és pontos ideje, hogy ki mikor végzi be. Akción maradandót alkot, mint ahogy zenés anyagon is nagyszerű az összkép: a zenekar jó kedvvel muzsikál, énekesünk is jó kondiban van, még akkor is, ha a vége felé rendesen gyöngyözik a homloka. Agilis, de cseppet sem izgága hátterek gondoskodnak a korrekt jelenlétérzetről, míg subunk is finoman ám határozottan duruzsol. Hangszerei nem túlszínezettek, természeteshez közeliek. Bár nem erre tervezték, mégis meghallgattam CD-n is, és ahogy sejthető volt, annak ellenére, hogy a komolyzenét is kellő odafigyeléssel tolmácsolja, mégis inkább a kevésbé súlyos hanganyagokkal van nagyobb összhangban: a jazzt, és popot, valamint a rock melodikusabb ágait egészen biztosan a kényesebb ízlésű mozisok fülének kedves tónusban, és dinamikával tudja megszólaltatni.
Ajánlás
A sors úgy hozta, hogy az Onkyo TX-SR507-es meglehetősen hosszú ideig érlelődött állványunkon, és legalább 50-60 órányi használat után került sor a tesztre. Jót is tett neki a „beégés”, sokkal jobban szólt, mint először. Ahogy említettem, a kevésbé kopogós, szelídebb hangú partnereket jobban kedveli, hangja még ettől sem válik elomlóssá. Közepesnél nagyobb térbe jó szívvel már nem ajánlom, kivéve, ha nem kifejezetten hangerőfüggő a tulaj. Igazán jó kis gép, és nem is nagy beruházás, arról nem is szólva, hogy vele immár könnyen megugorható magasságba került az otthoni HD mozi – csaknem - kompromisszummentes kiépítése.
