A legendás M2 Master referencia monitor örökségét is hordozó Studio 280-as hangsugárzó a 10 tagból álló Studio 2-es sorozat egyik oszlopos tagja, egészen pontosan a három álló típusból a középső, ami tekintélyes méretének és kettő mélysugárzójának köszönhetően minden bizonnyal kényelmesen megtölti zenével illetve mozi-hangzással a nagyobb tereket is, és vélhetően a basszus és teljesítmény elszánt rajongóinak elvárásait is kényelmesen kielégíti.
A három-utas négy-hangszórós állódoboz lekerekített oldalú előlapján konvencionális sorrendben sorakoznak a meghajtók. Legfelül a már korábban megismert, HDI (High Definition Imaging) néven futó hullámterelő tölcsérben csücsül a futurisztikus kinézetű 25 mm-es CMMD lite dómsugárzó mindenféle különleges idomokkal felszerelve, amiken jó sokat agyalhattak a Harman mérnökei. A doboz megjelenését kissé profis-stúdiós irányba terelő (végül is „Studio”nak hívják) bi-radiális hullámterelő a leírások szerint hatékonyan szünteti meg a nemkívánatos rezonanciákat, ezzel is segítve a tiszta és torzítatlan magas hangok lesugárzását, melyek az ideális diszperziónak köszönhetően nem csak a kitüntetett sztereó pontban, hanem jóval szélesebb hallgatási tartományban élvezhetők. A csipogó alatt található a külön kamrában elhelyezett 4” méretű (100 mm), széles, gumis hatású külső gyűrűvel rendelkező PolyPlas membrános középsugárzó, majd végül legalul a kettő darab 6,5”-os (165 mm) ugyancsak a saját fejlesztésű könnyű Polyplas membrános woofer zárja a sort.
A gyártó által Urban Design névvel illetett, keskeny és mély, ízlésesen fóliázott és fényes tetőlappal feldobott fekete kabinet rear bassz-reflex rendszerben működik, így a hátsó falak túlzott közelsége esetleg zavaró lehet, ügyesen lavírozva előttük azonban finoman még rá is lehet segíteni a gondolom, amúgy sem karcsú mélyátvitelre. A nagyméretű doboz belső része speciális edge-to-edge, azaz széltől-szélig terjedő merevítéseket kapott, jócskán lecsökkentve ezzel a hangzásra káros hatást gyakorló rezonanciák játékterét.
A kettős kábelezésre illetve erősítésre felkészített dupla terminál szett banándugót és csupasz drótvéget egyaránt fogadó aranyozott típus. A házi-mozis kívánalmaknak megfelelően természetesen az összes hangszóró mágneses árnyékolást kapott, így a doboz TV készülékek és egyéb kényes eszközök közelségében is gond nélkül elhelyezhető.
A kellemes hangulatú és meglehetősen élénk bevezető nyüzsgés után a jazz muzsika telt és energikus dobokkal indul, hiszen az új idők kulturált szele ellenére a JBL név azért mégiscsak kötelez és a márka teljesen azért nem bújt ki a bőréből. Az analógosan puha, emellett kontúros basszus azonban már abszolút kordában tartott, sőt, kissé félve írom le, de néha szinte visszafogottan udvariasnak tűnik. Nem úgy a klarinét, ami szellős és virgonc hangjával buli hangulatban pezseg és óriási lelkesedésével szinte húzza maga után az egész zenekart. A CMMD csipogó munkája nagyon meggyőző, a magasak levegősek, könnyedek és selymesek, azt gondolom, nem egy audiofil doboz megirigyelhetné őket, még ha ez így elsőre elég szentségtörően hangzik is. A megszólalás kerek egész és egyensúlyban lévő, főleg, hogy a nagydoboz egyáltalán nem akar a mélyeivel tüntetni. A részletező képességet szintén nem érheti panasz, nagyon sok az apró részlet és mellékzönge, amitől a hangzás még inkább érdekessé válik. A vibrafon hangja szép és hosszú lecsengésekkel szól, talán kissé idealizált a valódihoz képest, de még bőven a józan határokon belül. (Az audiofil is „elviseli”, Mari néninek meg nagyon tetszik.)
Klasszikus műveken szintén nem okoz csalódást a kisebb Studio 180 megszólalását idéző hangsugárzó neutrális karaktere és tiszta, energikus hangzása. Hallgatva a különféle nagyzenekarokat az is megfogalmazódik bennem, hogy milyen jó, ha egy doboznak jó basszusa van és tudja is megfelelően használni, mivel a stabil alapok komplexé, ezáltal hihetőbbé, valamint kiegyensúlyozottá teszik a muzsikákat. A közepeket néhol egy kissé még soknak is érzem, a sokféle valós hatású hangszín és a lágy magasak azonban nagyon kellemes összhatást teremtenek. Vivaldi muzsikája egészen plasztikusan és magával ragadóan szólal meg, ha a Mester hirtelen feltámadna, és itt teremne, bizonyára nem lenne elégedetlen a prezentációval és egyáltalán nem érezne azt rangon alulinak.
A pop-rock műfajok természetesen megint csak nagyon fekszenek a Studio 280-asoknak. Témától függően újabb és újabb energiák törnek elő a dobozokból, de az előzőekben részletezett pozitívumaikat mindvégig megőrzik és a kulturáltságuk is megmarad, ezzel is jelezve, hogy a West-Coast stílus már végleg a múlté. Persze azért lehet velük zúzni, ha arra vágyik az ember, de még a legkeményebb pillanatokban is többet nyújt, mint a puszta gatyalengetés, és ez mindenképpen komoly pozitívumnak számít. A hangzás többször említett egységessége nagy hangerőn is megmarad, csakúgy, mint a megszólalás helyes arányai, lehalkítva pedig egyáltalán nem válik érdektelenné, amint a fül hozzászokik, ugyanolyan érdekes háttérzenének is, mint szobahangerőn.
A Studio 280-as modell egy kimondottan jóindulatúnak mondható nagy doboz, afféle barátságos óriás, ami nem akarja agyonnyomni a zenét, hanem hagyja érvényre jutni annak finomságait. A karaktere teljesen kiegyensúlyozott, a basszusa kordában tartott, a magasai pedig abszolút túlmutatnak a kategóriáján. Képességeit tekintve a zenehallgatás mellett házi-mozi frontsugárzóként is ideális lehet; erről egyébként rövidesen élesben is meggyőződhetünk, ugyanis a „játszótársak” már kicsomagolásra és bevetésre várva az előszobámban vannak.
JBL Studio 280
Frekvencia átvitel: 40 Hz – 22 kHz (–3dB)
Ajánlott erősítő teljesítmény: max. 200 W
Érzékenység: 89 dB
Nominális impedancia: 8 Ohm
Méretek: 1124×237×284 mm
Tömeg: 20,5 kg
Ár: 229.999,- Ft
Forgalmazó: Invitone Kft.
Tel: Tel: 1/7867-422
www.extremeaudio.hu
