A HD korszak már egy ideje elkezdõdött, s a nagy élvezethez nagy képernyõ kell. Persze egy ilyen csúcskategóriás készülék már a megjelenése elõtt megosztja az elõ-véleményeket: sokan azt várják el egy ekkora készüléktõl, hogy bármilyen anyaggal nagyszerû képet produkáljon, míg mások egyértelmûen csak HD-re született plazmának titulálják az LX508D-t. A teszt kideríti, milyen koncepciót gondoltak el a Pioneer mérnökei, amikor megteremtették ezt a tévét...
A PDP-428XD, a HD-Ready kistestvér tesztje után a full HD felbontású PDP-LX508D már egy egészen más dimenzió. Bár a külsõségek sokban megegyeznek, az ördög a (belsõ) részletekben van. (De ne rohanjunk a dolgok elébe, kezdjük csak szépen sorrendben.) A zongora-lakk-fekete szín itt is a design alapeleme, a magas-fényû káva vonzza a tekintetet. Az újítások és a számos beállítási lehetõség, valamint a kényelmi szolgáltatások hasonlóak, mint a 428-nál. A nagy Pioneer „Kuro” (= fekete, japánul) plazma valódi éjfeketéje ennél a típusnál talán még szembetûnõbb, igazi mozis élményekhez tervezett jelenség. Az új „Crystal Emissive Layer”-panel nagyon dinamikus és természetes színhûséget reprodukál. A képernyõ belseje mélycellás szerkezetû, ez az új fejlesztésû „Deep Waffle Rib”. A mély sejtszerkezet apró cellái közti falak azt segítik, hogy a különféle színnel megvilágított területek ne keveredjenek össze, a színátmenet hi-bátlan legyen. Az „Ultra Black panel” a tökéletes fekete színért felel, s mellé garantált a magas kontraszt. A mozizásban a jelenetek nagy része sötét vagy átlagos, természetes fénynél sötétebb, ezért a Pioneer Kuro a fekete színre és a sötétítéses technológiára épít. Ez nekünk nézõknek fantasztikus színátmeneteket és magas színhûséget teremt. A video jelfeldolgozó rendszer újításai apró részleteiben is jól kivehetõ, zajoktól mentes, éles képet tárnak a szemünk elé. Az „Intelligent Picture Analysis” (intelligens képelemzõ rendszer) is új fejlesztés, célja a finom, apró részletek kiemelése. A „Direct Colour Filter III+” (közvetlen színszûrõ, a + jelölés a 428-ban is megtalálható DCF III továbbfejlesztése) a panelre vetõdõ erõs, éles fény esetén sem jön zavarba, minden esetben garantálja a feketeszintet. A III+ csak a PDP-LX608D és PDP-LX508D típu-sokban található meg. Ezzel gyakorlatilag megoldottnak tekinthetõ a plazma-„betegség”, a színek „lesápadása” természetes vagy erõsen megvilágított szoba vagy terem esetén. Az „i-Clear Drive” (színmennyiség fokozás) a színek kellõ telítettségéért tesz meg mindent. A PureCinema váltott-soros progresszív konvertálás a hibátlan PAL/NTSC konverziót hivatott elvégezni. Az „AV Selection” jeltõl, képanyagtól függõen több beállítást is nyújt: Game, Sport, Movie, Dynamic, Standard (=alapbeállítás), Optimum és User (egyéni). A „plasma Drive 2HD” névre hallgató technológia mögött számos régi és új képi jellemzõ rejlik. A „kép”-részbe került a többi elméleti, technológiai jellegû leírás, mivel azok a (napi) használattal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokkal vannak szoros összefüggésben.
A PDP-LX csúcskategóriás széria 4 modellbõl áll, mindegyik full HD 1080p felbontású panellel gyártott készülék. Az itt tárgyalt PDP-LX508D 50”-os modell, a vele a képátló méretén kívül mindenben megegyezõ modell a PDP-LX608D, a 60”-os „bátyó”. Csak ez a két tévé kapta meg a „Direct Colour Filter III+”-t, ezáltal a legerõsebb panelre vetülõ fény sem tudja befolyásolni a tökéletes éles képet. A PDP-LX6080D és a PDP-LX5080D modellek „csak” a „Direct Colour Filter III”-mal büszkélkedhetnek. Persze ez is elég jól bírja a rávetülõ fényt. Mindegyik modell 20000:1 kontrasztot mondhat magáénak, egyébként minden másban megegyeznek. (Csak a rend kedvéért: a PDP-508XD - csak PDP, nincs LX jelölés - az elõzõ szám tesztjében szereplõ PDP-428XD nagyobb, 50”-os változata, HD-Ready, azaz 1365×768 felbontással, 16000:1 kontraszttal. A 428XD-tõl anynyiban tér el, hogy a hangfal nem „szériatartozék”, - nincs beépítve - külön megvásárolható igény esetén.) A digitális tuner (DVB-T), az analóg mellett „gyári extra” (legalábbis nekünk magyaroknak még egy pár évig kihasználatlan), a hangfalak kiválasztása egy ilyen igényes rendszernél ránk, vásárlókra váró feladat. Az ISF (egyéni képkalibrálás), PIP, PAP, USB2.0 oldallapon, rendszertávvezérlés, digitális optikai kimenet és mélynyomó jelszint-szabályozás – mind-mind részei a plazma-csodák kényelmi szolgáltatásainak.
Bemenetekbõl a bõsége lenyûgözõ, hiszen a 3 darab HDMI (v1.3) ezen a szinten alapelvárás. A bejövõ jel támogatott felbontásai: 720×480i, 720×576p (akár 60Hz-en is), 1280×720p, 1920×1080i, 1920×1080p. Amennyiben PC-t csatlakoztatunk, akkor beállítható a VGA (640×480), SVGA (800×600), XGA (1024×768), SXGA (1280×1024) és WXGA (1365×768). Kár, hogy a WUXGA, ismertebb „magyar” nevén full HD (1920×1080) kimaradt a PC-s felbontások közül, bár ahhoz egy „atomerõmû”-PC kellene, hogy játszani is lehessen egy ilyen felbontáson. (Meg valljuk be õszintén, legtöbben nem erre veszik a plazma TV-t.)
A digitális AV csatlakozókon kívül találunk még 3 scartot, 1 komponens videó bemenetet, RCA bemenetet (külsõ eszközhöz), VGA-t (PC-hez), CI-modul-fogadót (kódolt digitális adásokhoz), SR rendszer távvezérlõt, valamint 1-1 analóg illetve digitális antennacsatlakozót. A hátlapon analógban RCA-n, digitálisan optikai kábellel tudjuk továbbítani a „nyers” DD5.1 jelet, és van lehetõség mélynyomó csatlakoztatására is. Az oldallapon s-video, kompozit valamint RCA-bemenetekkel operálhatunk. A fejhallgatót is itt csatlakoztathatjuk a TV-hez, valamint találunk itt még egy USB 2.0-ás portot is, amin keresztül pendrive-ról nézegethetjük, vetíthetjük jpeg-képeinket full-HD felbontásában. (A képek forgathatóak, az automata vetítésnél a két kép közötti várakozási idõ is beállítható.) Az analóg tunernél 99 programhelyet programozhatuk fel PAL vagy SECAM rendszerû adókkal. A teletext 2100 oldalas, a digitális tuner 999 programhelyes. A digitális teletextet és elektronikus prog-ramkalauzt (EPG) is támogatja. (Bárcsak lenne már Magyarországon hivatalosan is DVB-T adás!) Amennyiben az ajánlott hang szettet vásároljuk meg, a tévé max. 2×17W-ra képes. A hangszín (mély, magas) külön is szabályozható, a térhatás (SRS), a középre fókuszálás (SRS Focus) és a mélykiemelés (TruBass) is alapfunkció. Természetesen bármilyen bejövõ jel hangerejét szabályozhatjuk a tévén, amennyiben sem a „hangadó”-készüléken, sem a tévéhez csatlakoztatott hangrendszeren esetleg nincsen hangerõ-szabályozás.
Kép
Egy ilyen készülékhez már igazán szükség van egy nagyon jó képminõségû felkonvertálós DVD lejátszóra, melynél a 1080p sem csak marketing szlogen, hanem valódi, mérhetõ képja-vulás. Meg persze egy igazán jó HDMI kábelre. Tulajdonképpen már az SD je-lek (720×576p) felkonvertálása is élvezhetõ képet nyújt, viszont amíg a 42” és az alacsonyabb felbontáson látványosan elérhetõ volt képzaj csökkentés a TV beállításaival, addig itt még a közepes vagy nagyon jó minõségû 1080p-re konvertált DVD filmeknél szinte kötelezõ az összes zajcsökkentõ bekapcsolása. Még így is jól láthatóak 1-2 méterrõl az apróbb hibák, persze egyértelmû, hogy egy ekkora képátlójú (127cm) és ilyen felbontású plazma panel képét 3,5-4 méterrõl lehet igazán élvezni. A nagy méretekbõl adódóan a képzaj-csökkentés itt már nem jár olyan látványos képminõség javulással, mint a 42”-os esetén. Ha többet tudna nyújtani ez a technológia, akkor valószínûleg már az eredeti képbõl vesznének el részletek. Egyébként pedig ez is tükrözi a HD és plazma-fejlesztésekben ko-moly piaci tényezõnek számító Pioneer jövõbe mutató gondolkodását. Pozitívumként említhetõ - a csak csúcskategóriás készülékekre jellemzõ – a 1:1 pixel mapping megléte. Ez annyit jelent, hogy minden bejövõ jel 1:1 arányban je-lenik meg, ahogy a kábelen beérkezik. A DVD lejátszóknak van overscan-je, ami annyit jelent, hogy a legtöbb tévén lelóg a kép egy része. Ez torzulást okoz a látható képen, általában 3-5% veszteség az általános jellemzõ. Itt persze nem veszik el egyetlen film „szegélye” sem, hiszen ebben a kategóriában ez nem megengedhetõ.
A HD anyagoknál teljesedik ki az a tudás, mely a készülék „utolsó porcikájában” is magában hordoz. Blu-Ray anyagokra született ez a plazma, az bizonyos. Ezt a felbontást csak akkor lehet igazán élvezni, ha a kép mérete akkora, hogy látni engedi a legapróbb részleteket, ezért a 8G Kuro panelek úgy lettek kialakítva, hogy a képátló és a felbontás, valamint a megfelelõ nézési távolságról a részletek gazdagsága is a legideálisabb legyen. A 42”-os modellek ezért csak 1024×768 képpontot mutatnak meg, míg az 50”-osok közül 3 darab HD-Ready van, melyek 1366×768 pontot jele-nítenek meg a panelen. Csak az LX-50” és 60” modellek képesek a full HD 1920×1080p-re, hiszen ez a méret és ez a felbontás már egy részleteiben igazán kiteljesedõ vizuális élményt ajándékoz a nézõnek. Rögtön szemet szúrt a részletek gazdagságát illetõen, hogy a Blu-Ray-nél is nagy szerepe van a felvétel minõségének. A közeli képek egyszerûen fantasztikusak, a részletgazdagság leírhatatlan, minden apró részlet jól látható és tû éles a kép, a színek természetessége lenyûgözõ, amint a „Casino Royale”-t élvezem. De a háttérben megjelenõ apróbb zajok, még 2-3 méterrõl is kivehetõek. (Információink szerint az eredetileg nem HD kamerával felvett film hibája!) A zajcsökkentõ technikákat bevetem, s így már nagyrészt kevesebb apró képi „nyugtalanságot” észlelek. A „Karibtenger kalózai 2” ehhez képest sokkal kidolgozottabb masterrel bír, szinte sehol nem látszik apróbb pötty, még a legtávolabbi részleteknél sem. (Valószínûleg a Blu-Ray lejátszók és a lemezek masterelési technikája is fejlõdik nagyon hamar, így az apróbb hibák a késõbbiekben teljesen megoldódhatnak.) A Pioneer-plazma „HD Digital Film Direct 24” módja remekül együtt-mûködött a tesztben használt BDP-LX70A Blu-Ray lejátszóval. A „Casino Royale”-hez ugyan a lejátszó 24p-t „a-jánlott”, de nem láttam igazán képminõségbeli különbséget a 24p (amely 72Hz-en fut) és az 50Hz beállítás kö-zött.
Ajánlás
A Pioneer LX-szériája bõven megelõzi korát. A Blu-Ray és HD-DVD harca még tart, de a Pioneer egy percet sem veszteget, hiszen a „Kuro 8G”-tévékkel már a mozis plazmák teljes arzenálját felvonultatja, így aki már most akarja élvezni a HD-minõséget otthonában, az náluk megtalálja amit keres. Ennek legnagyobb elismerése, hogy a PDP-LX508D lett a 2007-2008 szezonban „Európa legjobb full HD-plazmatévéje”. Azt hiszem, ez önmagáért beszél.
(HFP 72 2007 december)
Tóth Richárd
