Múltkor a márka erõsítõ csúcsain jártunk, s most itt az ideje megvizsgálni az alapokat is, tanulmányozni, honnan is indult egy új gyártó, melynek a fent nevezett Puccini volt a legelsõ modellje. Az alapmodell külseje nagyon hasonlatos a Bellini elõfokéhoz, a fõ különbség, hogy itt a felvételi szelektorról le kell mondanunk. A készülék kérhetõ 5 ill. 10 mm vastag elõlapú változatban, alumínium vagy selyemfényû fekete színben. Kezelése roppant egyszerû (nincs sok minden kezelnivaló rajta), külön érdekessége, hogy hangerõszabályzója standby kapcsoló is egyben. Minimum helyzetbe letekerve készenléti állapotba kapcsol, feljebb állítva pedig aktiválja a készüléket.
Kivitele (mind külsõ, mind belsõ) kategóriájában elõkelõnek mondható, 7 kg-os súlya jelzi, hogy fajsúlyos szereplõvel állunk szemben. Válogatott alkatrészekbõl készült áramkörei dupla oldalú üvegszálas panelen kaptak helyet, óriási toroid trafója 40.000 mikroF-os szûrõkondikkal párosul. Bemeneteinek száma 6 (MM/MC, Tuner, CD, Video, Aux, Tape), mindegyik csatlakozója aranyozott, ugyanez igaz a csavaros-szorítós banánhüvely kivitelû hangsugárzó kimeneteire is. Kezelõszervei (csakúgy, mint a komplett erõsítõ) finom megmunkálásúak és precíz mûködésûek. Teljesítménye 8 Ohmon 2×40 Watt.
Hangminõség
Jazz at the Pawnshop:
T.G. Levegõs indulás, impozáns mélyek (néhol picit döngõsek). Alapvetõen pontos hangszerhangok, vibráló vibrafon meglepõen testes hanggal. A fényét kevesellem egy kicsit. Monumentális megszólalás, részletes hang, a dinamikájával nincsen baj.
P.M. Jó felbontás, sok részlet, világos színek. Dinamikus indulás, színes, izgalmas, emellett lágy és kellemes tónusú. Bõgõje jól érezhetõen dolgozik, klarinétszólója kidolgozott. Testes, hosszú lecsengésû vibrafon, a teteje szépen csilingel. Mindenhol erõteljes, a mély frekvenciák jól lejönnek.
Fantasztikus szimfónia:
T.G. Mekkora bálterem! A monumentalitás mellett sok a részlet. Gazdag vonóshangzás, a fúvósai tiszták. Mélyeit egy-egy pillanatig nem érzem megfogottnak, az elõadásmód azonban izgalmas, nagyon oda kell rá figyelni.
P.M. Felül nem annyira nyitott. Vonósai nagyon szép hangúak, tempója nagyon kellemes, báli hangulatot áraszt. Szép színekkel szól, de a fuvola és a "mélyben" aládolgozó zenészek együttes hatása volt már jobb is. Középben erõteljes, csúcsokban sem válik agresszívvé vagy keménnyé. Mindent egybevéve tisztességes, csak a jazz számon nyújtott kiváló teljesítménye alapján többet vártam tõle. Bár az is lehet, hogy csak én voltam telhetetlen.
Mary Black:
T.G. Kellemes összhatás, simogató énekhang. Mélyre megy) és kellõen részletezõ, erénye a hallgathatóság.
P.M. Szép, de visszafogottabb indulás, az összhatás valahogyan nem olyan kellemes, mint az elõbb. Gitárhúrjai kellõen fémesek, a magas húrok játéka finom, e téren minden rendben van.
Nekem egy kis fény és világosság hiányzik. Összeáll a zene, de az izgalmas csillogás hiányzik a tetejérõl. Tere szintén nagyon jó. Mary Black hangja szigorúbb, nem olyan lebegõen finom.
