A már hazánkban is kapható Usher termékei közül szeptemberi számunkban a CP-730-as már bemutatkozott. Folytatásként következzenek az ígéretes kinézetű AC10 kompakt állványos hangsugárzóval szerzett tapasztalatok.
A gyönyörű kivitelű állványon két csavar segítségével masszívan, borulásmentesen üldögélő termetesebb tajvani (nem kínai, egy nemzet, két állam - tajvani szempont szerint) szépség nem pirul el, ha egy jó nevű európai vetélytárs mellett kell tetszelegnie. Nálam otthon a meglévő saját, Dániából származó dobozom mellett - amiről azt gondolom, hogy elég szép, sőt iskolateremtő külsővel rendelkezik - bizony ez is jól mutatott. A zongoralakk külső borítás persze ízlés dolga de így diófa oldallapokkal párosítva mindenképpen elegánsnak mondható. A megmunkálás bizalomgerjesztő s e bizalom a doboz emelgetése közben csak növekszik bennem. A kétutas hangsugárzó 28 mm-es textil dómja és 170 mm átmérőjű habosított papír mély-közép sugárzója saját gyártmány, klasszikus elrendezésben besüllyesztve az előlapba.
A tömör egzóta fából készült, szűk határok között, de fokozatmentesen állítható állvány alsó részét képező kávéházi asztallap méretű és (súlyú) gránitlap stabil és szép alátámasztást biztosít. A dizájn nagyon ismerősnek tűnik, mintha már láttam volna valahol.
Hangminőség
Érdekes módon kialakult egy olyan általános nézet, hogy a hasonló kinézetű hangszórók szeretik a csöves erősítőket. Ez a tézis az X-719 esetében is igaznak bizonyult, az általam kipróbált oldalanként 2 db KT88-as csöveket tartalmazó 55 wattos erősítőre rákötve megerősíthetem, hogy jelen esetben ennek a nézetnek van némi alapja. De ez csak később derült ki. Előtte otthonomban egy 100 wattos félvezetős erősítővel hajtottam, aminek a hangja nagyon dinamikus, de neutrális, így a tesztre rendkívül alkalmas segítőtárs volt, nem gátolta a hangfalat képességei kibontakozásában. És milyen jól tette, ugyanis így sok jó tulajdonságára derült fény, például Jack Loussier Trió: Plays Bach lemeze hallgatása közben. Kiemelném az erőteljes, telt, meleg, de megfogott mélyeket, ami a nagybőgő játékából olyan sokat adott vissza, hogy elfeledtette velem a doboz valódi méreteit. Ez mindkét erősítővel való meghallgatáson, több műfajban is igaz volt, úgy szerepelt, mint egy rendes állódoboz. Magastartománya is kiemelkedően jó, ezáltal a sávszélek masszívan jelen voltak a szobában, emiatt valószínűsíthető, hogy a könnyedebb stílus kedvelői azonnal bele fognak szeretni. Azonban én főként jazz műfajon és kevesebb komolyzenén teszteltem és itt azért feltűnt az egyetlen gyenge pontja, a középsáv visszafogottsága. A több részlet, a jobb felbontás nagyon hiányzott, egyszerűen ilyen markáns mély és magas hangok mellé hasonló minőségű középtartományt vártam volna el. Aztán egy pillantás az árcédulára és azonnal minden a helyére kerül. Vagyis mégsem, hiszen a mély és magas frekvenciák megjelenítése jóval túlmutat az árkategóriáján.
A térábrázolás szinte tökéletes, produkciója még egészen drága és komoly hangfalaknak is becsületére válna. Ha nagyon halkan hallgatjuk, akkor sem a hangszóróból szól, hanem mintha jóval messzebbről érkezne hozzánk a zenekar hangja.
A produkcióban a művészi szinten kivitelezett állványnak is jelentős szerepe van, ez nyilvánvaló. Amellett, hogy esztétikailag “nagyon ott van” (még a szinte plágium számba menő hasonlóságot is megbocsátjuk neki), megfelelően stabil alátámasztást tud nyújtani a dobozoknak, ami az egész megszólalásra nézve rendkívül nagy jelentőséggel bír.
A tömör egzóta fából készült, szűk határok között, de fokozatmentesen állítható állvány alsó részét képező kávéházi asztallap méretű és (súlyú) gránitlap stabil és szép alátámasztást biztosít. A dizájn nagyon ismerősnek tűnik, mintha már láttam volna valahol.
Hangminőség
Érdekes módon kialakult egy olyan általános nézet, hogy a hasonló kinézetű hangszórók szeretik a csöves erősítőket. Ez a tézis az X-719 esetében is igaznak bizonyult, az általam kipróbált oldalanként 2 db KT88-as csöveket tartalmazó 55 wattos erősítőre rákötve megerősíthetem, hogy jelen esetben ennek a nézetnek van némi alapja. De ez csak később derült ki. Előtte otthonomban egy 100 wattos félvezetős erősítővel hajtottam, aminek a hangja nagyon dinamikus, de neutrális, így a tesztre rendkívül alkalmas segítőtárs volt, nem gátolta a hangfalat képességei kibontakozásában. És milyen jól tette, ugyanis így sok jó tulajdonságára derült fény, például Jack Loussier Trió: Plays Bach lemeze hallgatása közben. Kiemelném az erőteljes, telt, meleg, de megfogott mélyeket, ami a nagybőgő játékából olyan sokat adott vissza, hogy elfeledtette velem a doboz valódi méreteit. Ez mindkét erősítővel való meghallgatáson, több műfajban is igaz volt, úgy szerepelt, mint egy rendes állódoboz. Magastartománya is kiemelkedően jó, ezáltal a sávszélek masszívan jelen voltak a szobában, emiatt valószínűsíthető, hogy a könnyedebb stílus kedvelői azonnal bele fognak szeretni. Azonban én főként jazz műfajon és kevesebb komolyzenén teszteltem és itt azért feltűnt az egyetlen gyenge pontja, a középsáv visszafogottsága. A több részlet, a jobb felbontás nagyon hiányzott, egyszerűen ilyen markáns mély és magas hangok mellé hasonló minőségű középtartományt vártam volna el. Aztán egy pillantás az árcédulára és azonnal minden a helyére kerül. Vagyis mégsem, hiszen a mély és magas frekvenciák megjelenítése jóval túlmutat az árkategóriáján.
A térábrázolás szinte tökéletes, produkciója még egészen drága és komoly hangfalaknak is becsületére válna. Ha nagyon halkan hallgatjuk, akkor sem a hangszóróból szól, hanem mintha jóval messzebbről érkezne hozzánk a zenekar hangja.
A produkcióban a művészi szinten kivitelezett állványnak is jelentős szerepe van, ez nyilvánvaló. Amellett, hogy esztétikailag “nagyon ott van” (még a szinte plágium számba menő hasonlóságot is megbocsátjuk neki), megfelelően stabil alátámasztást tud nyújtani a dobozoknak, ami az egész megszólalásra nézve rendkívül nagy jelentőséggel bír.
Ajánlás
Összegzésképpen elmondható, hogy az Usher doboza méretétől függetlenül nagyvonalú, nagy intenzitású hangképet tud megjeleníteni, csak a rendkívül élénk felső regiszterhez, illetve a picit visszafogott közepekhez kell ügyesen kiválasztani a megfelellő erősítőt, mondjuk egy finom csöves személyében, és minden a helyére kerülhet.
Összegzésképpen elmondható, hogy az Usher doboza méretétől függetlenül nagyvonalú, nagy intenzitású hangképet tud megjeleníteni, csak a rendkívül élénk felső regiszterhez, illetve a picit visszafogott közepekhez kell ügyesen kiválasztani a megfelellő erősítőt, mondjuk egy finom csöves személyében, és minden a helyére kerülhet.
