Ha az ókori népeknek, az indiánoknak, sõt még a törököknek is voltak talizmánjaik, akkor egy High-End rendszernek miért ne lehetne? Sõt mi több, az élõzenétõl egyre inkább elszakadó gépi muzsika korban mintha egyre nagyobb szükség is lenne ilyesmire.
Ránézésre akár kis Mephistónak is nevezhetnénk, hiszen külalakját tekintve elsõre a márka csúcs futómûvének képe ugrik be. A 460 ezer forintba kerülõ Talisman szintén felültöltõs (lemezleszorító tárcsával), polírozott fekete metakrilátból és feketére anodizált alumíniumból készült elõlapú készülék, amely állítható hátsó lába révén még szintbe is állítható.
Kabinetje rozsdamentes acélból és az elõlap anyagából készült, 8 kg-ot nyom, tápegysége pedig külön dobozban helyezkedik el. A fekete doboz két minõségi transzformátort rejt magába (egyik kizárólag az audio áramkörök számára), a készülékhez pedig a számítástechnikában használatos csavaros tápvezetékkel csatlakozik. Ötletes megoldás, egyrészt így nem csúszhat ki, másrészt pedig megakadályozza különféle barkács tápegységek használatát.
A digitál/analóg átalakítót tekintve Lurné ragaszkodott a jól bevált 18 bit, 8-szoros túlmintavételezésû megoldáshoz, melyet eddig is sikeresen alkalmazott. Készülékének kimeneti fokozata diszkrét elemekbõl felépített tranzisztoros fajta, speciális kimenetéhez azonban hozzáköthetjük a gyártó Tube Extension nevû csöves kimeneti erõsítõjét, ha mégsem lennénk az elõbbivel elégedettek. Ebben az esetben a készülékbõl közvetlenül a DAC után vezetnénk ki a hasznos jelet, megkerülve a CD játszóba épített analóg egységet.
A mechanikai kivitel megszokottan precíz, köztudott, hogy az Audiomeca készülékek vibrációk és rezonanciák ellen mindig maximális védelmet kapnak. CDM transzportja különlegesen nagy szilárdságú produktum, teljeskörû modifikációja még a 3 sugaras kiolvasással mûködõ lézerdiódát is érinti.
Szolgáltatásainak mennyisége audio-files, távvezérlõje nagyon kommersz kinézetû, kijelzõje pedig szép kék, ami ugyan nagyon jól megy a fényes fekete színhez, de kissé kápráztatja a szemet. A kimeneteket nézve koax digitális kijáratot és teflon szigetelésû, aranyozott RCA aljzatokkal szerelt sztereó hangkimenet párt találunk, természetesen a tápkábel aljzat és a Tube Extension csatlakozó mellett. A speciális csöves fokozat 200 ezer forintba kerül, a Talisman transzport változatával együtt vásárolva pedig 600 ezerbe, a francia frank jelenlegi árfolyama mellett.
Hangminõség
Etalonunk a tesztjeinken használt, kategóriájában jónak tartott Audiolab 8000 CD játszó volt, megjegyzéseink a Talis-manra vonatkoznak.
Mary Black: Lágyabb, teltebb, finomabb felbontású mind a hangszerek, mind az énekhang tekintetében. Atmoszférikusabb, dúsabb hangú, a lemez bántó sziszegéseit anélkül faragja le, hogy hiányérzetünk támadna. Gitárhúrjai kevésbé fémesek, lágysága talán ennek a hangszernek nem jött igazán jól.
A zene folyamata összefüggõbb, komplexebb, a térpozíciók hasonlóak, a hangszerek közti kapcsolat inkább érezhetõ. Mary Black kifejezetten szebb hangú, a dobok súlyosabbak. Sima, lágy megszólalás, szinte a CD világ ellenpontja. Nem a tárgyilagosságot, hanem az érzelmességet helyezi inkább elõtérbe. Szebb lecsengések, diszkrét, de nem lapos vagy unalmas jelleg.
Jazz at the Pawnshop: Nagyobb a nyüzsgés az elején, mintha többen is lennének, a hangszerpróbák is testesebbnek tûnnek. A háttérszöveg jobban érthetõ. Dobjai testesebbek, dinamikájuk hasonló és mélységük is. Lágy fúvósszólók, melyek nem annyira légiesek mint a másikon, de ez valószínûleg a testességbõl adódik. Az összhangzás sûrûbb, a hangképre még a buja szó sem lenne túlzás. Színes, izgalmas forgatag, a fúvósok kukorékolását ezen a szinten (akárcsak a másiknál) már régen elfeledhetjük.
Vibrafonja csilingelõ, kissé "húsos" (ennyi gömbölyûség nem árt), de ez nem megy a fürgeség rovására. Közepei végig teltebbek, "sûrûbbek", a másik vékonyabbnak, de vele együtt tisztábbnak tûnik.
Fantasztikus Szimfónia: Súlyosabb, borzongatóbb indulás, a másik hûvösebbnek hat. Keringõ hangulat, édeskés vonósok, elringató tempó, melegebb tónus. Színvonalasabb produkció, a stílusa viszont egész más, teljesen az analóg hangot szeretõknek szól, mint bármelyik produktum, amely Pierre Lurné keze alól kikerül. Helyes halk - hangos arányok, príma váltás nagyzenekarról szóló fuvolára. Tere kiterjedtebb, komplexebb, színvilága gazdagabb. Kerekebb összkép, a hatása nagyon kellemes, nem annyira tárgyilagos, inkább szép.
Ajánlás
Nehéz objektíven összehasonlítani olyan készülékeket, amelyek között szubjektíven nézve világnyi különbségek vannak, de a helyzet mégsem új. Egykoron teszteltük az azonos kategóriában lévõ Meridian 206-ot és a Pierre Lurné Kreatúrát, s nem tudtunk közöttük dönteni.
Most az objektív, minõségi plusz egyértelmûen a Talisman javára írható, de a felállás hasonló. Az egyik készülék tárgyilagos, precíz, inkább "hifi", a másik kellemes, szép hangú, inkább "zenei". Utóbbi fajtára mondják a dilettáns hifisták, hogy nincs benne semmi különös, mert nem bombasztikus, elsõ pillanatban lenyûgözõ játszó. Értékeit az igazi ínyencek ismerik fel, akiknek elsõ a zene, mely ezeken a készülékeken hoszszú-hosszú órákon át élvezettel hallgatható.
Az Audiolab ebben az esetben a jó CD játszó, a Lurné pedig a jobb anti - CD játszó, de mivel utóbbi kb. 120 ezerrel drágább is, az árak mindenképen a helyükön vannak. Itt a High-End ársáv alján a Talisman ígéretes szereplõ, legfõképpen az analóg korszak ábrándos szép napjait visszasíró mûértõk számára.
