A Performance készülékcsaládba tartozó EVO3 Sirius tápszűrős elosztó nagyjából hasonlóan néz ki, mint a korábban nálunk is nagyon jól szerepelt belépő Polaris, ám természetesen még komolyabb technológiákkal készül, így vélhetően még nagyobb javulást lehet a használatával elérni. A hozzá kapott Sequel hálózati kábel a második a gyártó négyféle típusa közül, amely a belépő Premier és az Elite között helyezkedik el.
Az alumínium házával a különféle a sugárzásokat a finom belső elektronikáktól hatékonyan távoltartó Sirius legfontosabb paramétereinek egyike a 40 dB-es RFI (Rádió Frekvenciás Interferencia) csillapítás (viszonyítva a kitűnően szerepelt Polaris 30 dB-es értékkel rendelkezik) valamint a különféle zajok és sugárzások elleni hathatós védelem.
Az EVO3 technológiáknak köszönhetően a drágább Isotek modellekhez hasonlóan a készülék egyaránt hatékony védelmet nyújt a váltakozó és az állandó zajok ellen, melyek közül az előbbieket legfőképpen a hálózatban folyamatosan ki-bekapcsolgatott elektromos eszközök, pl. háztartási gépek generálják, utóbbiakért pedig a sugárzó források, pl. a rádióadók tehetők felelőssé.
Annak érdekében, hogy a zajok ne tudjanak ide-oda „közlekedni” a hat aljzat között, a Differential Mode technológia keretében mindegyik függetlenül működik, az Unique Inductive Resistance Gate felépítés pedig teljességgel optimalizálja az aljzatok egymástól való izolációját, hogy a keresztszennyezés problémája valóban csak múló emlék legyen.
A felsőbb kategóriájú Isotek eszközökből származó KERP (Kirchoff’s Equal Resistance Path) technológia Kirchoff áramtörvényeit alkalmazva működik, annak érdekében, hogy az elosztóba beérkező tápfeszültség szétosztása optimális legyen. Ez a referencia szintű megoldás korábban sajnos csak a legdrágább készülékek privilégiuma volt, a Sirius azonban megkapta a Kirchoff-féle kiegyenlített ellenállás utat, aminek köszönhetően a készülék összes aljzata teljesen azonos minőségű tápáramot kap, ezért nála nincsenek kiemelt és „másodrangú”, illetve ilyen vagy olyan készülékfajtákhoz ideális aljzatok, hanem mindegyik azonos minőségű.
Az Isotek különleges túláram védelmi szisztémájának köszönhetően a készülék 22500 A pillanatnyi védelemmel rendelkezik, aminek egy esetleges villámcsapáskor vehetjük óriási hasznát. A belső kábelezése több eres ezüstözött OFC réz PTFE dielektrikum szigeteléssel. A Sirius maximálisan 2300 Watt folyamatos teljesítmény továbbítására képes, így azoknak sem kell aggódniuk, akiknek a rendszerében esetleg nagyteljesítményű erősítők is találhatók.
A Sequel, mint a négytagú Isotek hálózati kábel választék második tagja tulajdonképpen a belépő Premier továbbfejlesztett verziója optimalizált vezetőszál geometriával és aktív árnyékolással. A Premier 1,5 méteres hosszához képest a Sequel 2 méteres változatban készül szintén három 99,999999%-os tisztaságú ezüstözött OFC réz vezetőszállal, melyeket parallel konstrukcióban finoman még össze is sodortak, ezzel a megoldással kialakítva az RFI és EMI sugárzások elleni védelem első vonalát. Új elemként a vezetőszálak vastagságának optimalizálásával javították a kábelgeometriát, ráadásként pedig a jóval drágább Isotek hálózati kábelekéhez hasonlóan a külső PVC köpeny alatt még egy aktív árnyékolást is kialakítottak. A vezetőszálakat extrudált teflon (FEP) dielektrikum szigetelés védi, amely több szempontból is ideális anyag erre a fontos szerepkörre. A teflon először is kémiailag „inert” anyag, ami azt jelenti, hogy az adott körülmények között nem lép kémiai reakcióba a vele érintkező többi anyaggal, vagyis nem befolyásolja a vezető tulajdonságait és mindenféle szempontból hatékonyan megvédi azt. Nagyon alacsony súrlódási együtthatója miatt ráadásként abszolút ideális dielektrikumnak is számít, ami az elektromos szigetelés mellett a külső hőhatásoktól is megóvja a vezetőt. A szigetelés, a drágább modellekben alkalmazott Mylar fólia, a csillapító töltőanyag és a különleges mechanikai védelmet nyújtó külső ezüstszürke PVC borítás komplex egységet alkotva őrzi meg a kábel kivételes dielektromos tulajdonságait. A kábel végeire értékes kézimunkával szerelik fel az audiofil minőségű, 24K arannyal bevont réz vezetőjű sötétkék színű csatlakozókat, melyekkel teljessé válik a minden ízében igényes alkatelemekből álló precízen megalkotott konstrukció.
♫
Az A-B rendszerű teszt első részében a Premier kábellel bekötött Siriust hallgattam meg egy hétköznapi „kapcsolós” elosztó ellenében, (a szokásos módon megcserélt hallgatási sorrendet is alkalmazva) majd a második részben a Premiert kicseréltem a Sequel-re, hogy a két kábel közötti különbségek is kiderüljenek.
A Sirius/Premier együttessel kiegészített rendszer hangját a Polarissal tapasztaltakhoz hasonlóan egy nagyon picit halkabbnak érzem a „bolti” elosztósnál, mindez azonban legfőképpen a jóval kifinomultabb jellegének köszönhető. A közönség nyüzsgése hangosabb és valóságosabb, sokkal inkább elhitetve, hogy a lelkes hallgatóság soraiban, nem pedig a saját kanapémon ücsörgök. A hangszerhangok simábbak, komolyabbak és eltűnnek róluk az egészen finom sorják, amelyek minden bizonnyal a hálózati zavarok okozta torzításokból eredtek. A múltkori teszthez hasonlóan most is azt érzem, hogy a két hang jellege alapvetően hasonló, olyan, mintha ugyanazon márkának egy olcsóbb és egy drágább készülékét hallgatnám, annyi kitétellel, hogy a tápfeszültségből eredő problémák szűrős elosztó nélkül a komolyabb elektronikát is ugyanúgy sújtják, sőt, a finom részletekben, amelyekből a jobb készülékek általában többet adnak, sajnos még nagyobb kárt tudnak okozni, most azonban nincs rá nagyon alkalmuk. A különféle fúvós hangszerekből kiáramló levegő egyértelműen több, ami által a hangjuk sokkal valóságosabbnak tűnik, a Sirius nélkül is szépen csilingelő vibrafon hangja pedig finomabbá és plasztikusabbá válik, a lecsengéseit pedig hosszabbnak és sokkal életközelibbnek érzem, ami szintén a fizikai valóságosság növekvő illúzióját nyújtja.
Megfordítva a hallgatási sorrendet a klasszikus művek először a Siriusszal, majd nélküle szólalnak meg. Kiiktatva a Siriust a Mozart opera részlet felvezetője kedvetlenebbül kezdődik, és a zenekar hangulatilag a későbbiekben sem talál igazán magára. Az énekesnő mindebben csatlakozik hozzájuk, dalos kedve tovaszáll, az előbbi tavaszias hangulatnak nem sok nyomát érzem. A hangszínek fakóbbak és élettelenebbek, a zenekar tömege is kevesebb, és a telt basszus is jóval haloványabb, csakúgy, mint a fuvolák ezüstje. Hasonlókat érzek a Vivaldi hegedűkoncertnél is, megfejelve az érzelmi faktor visszaesésével, ami pont ennek a muzsikának a legérzékenyebb területe, hiszen Vivaldi műveinek talán legfőbb erősségei az érzelmi töltetük. Az apró részletekre fogékonyak emellett felfigyelhetnek még a halkabbá váló sóhajokra, a különféle halk neszek megritkulására és persze a hegedűk fényének és színvilágának megkopására is, melyek sajnos mind-mind jól megfigyelhető szomorú kísérőjelenségei a Sirius eltűntének.
A következőkben a Sirius bekötéséhez használt Premier kábelt cseréltem ki a Sequelre, kíváncsian várva, hogy vajon most mi fog történni az előbbiekben megismert hangzással.
Bekötve a Sequelt a javulások irányát tekintve egyértelműen ugyanarra haladunk tovább, ami többek között a gyártó következetes termékfejlesztését is jelzi. Ami számomra a legnagyobb változást jelenti, az a komoly elektronikák eszköztelensége, simasága és semlegessége felé történő jókora lépés, amely révén a hangzás nagyon komoly erényekkel gazdagodik. Emellett persze a jobb hálózati kábelre váltáskor tapasztalt szokásos motívumok is megfigyelhetők, úgymint a több részlet és szín, a szélesebb frekvencia átvitel és a növekvő hangulati gazdagság, csak éppen az előzőnél jóval kisebb mértékben, hiszen most egy speciálisról váltottunk még speciálisabbra, nem pedig kommerszről igényesre. Anélkül, hogy hiúzként kihegyezett fülekkel vadásznék az apró részletekre, vagy fel lenne írva a noteszembe, hogy az adott felvételnél mikor ér hozzá az egyik hegedűs a kottatartóhoz vagy sóhajt egy nagyot, minden ilyen hangra sokkal jobban felfigyelek, ami egyrészt valóban a látványosabb felbontást jelzi, másrészt arra hívja fel a figyelmemet, hogy nem kell feltétlenül mániákusan ezekre a részletekre figyelni, mert ilyen készülék környezetben jönnek azok bizony maguktól is.
Többször, gyakorlatilag minden Isotek tesztnél leírtam már, hogy ezek a brit tápellátás mágusok valahogyan nem tudnak hibázni, és a gyártmány hierarchiájukat is olyan biztos kézzel lövik be, hogy ár/minőség anomália vagy aránytalanság véletlenül sem fordulhat elő náluk. Meg vannak azok az alapparaméterek, amelyek mindegyik eszközük használatánál visszaköszönnek, és amelyekből a drágábbaknál értékarányosan egyre többet és jobbat kapunk, és emellett természetesen bizonyos kategóriáknál újabb javulás pontok fedezhetők fel. A Sirius például egyértelműen a belépő Polaris nyomdokain halad, csak jóval tovább megy az immár készülékformátumú komolyabb elosztók minőségének irányába. Ugyanilyen módon a Sequel által előidézett változások legtöbbje is a Premier használatával tapasztaltakat idézi, csak a mértékük és a jellegük inkább már a következő Elite irányába mutat. A Siriushoz és Sequelhez hasonló eszközök a korábbiakban már számtalanszor bebizonyították hasznosságukat és létjogosultságukat az igényes sztereó vagy AV rendszerekben, melyek hangját/képét mindkettejük valóban látványos mértékben képes feljavítani, együttesen alkalmazva pedig még jobb és komplexebb hatást érhetünk el velük.
Isotek Sirius
Maximum áram: 10 A
Maximális teljesítmény: 2300 W
Méretek: 88×50×480 mm
Tömeg: 2 kg
Ár: 197.000,- Ft
Isotek Sequel
Ár: 79.000,- Ft (2 m)
Audio Centrum
Tel: 1/468-2176
www.audiocentrum.hu
