Nehéz helyzetben van az egyszeri tesztelő, amikor egy olyan készülék kerül a kínpadra, mint a francia kötődésű Advance Acoustic egyik legújabb masinája, az X-Uni. Nehézben, mert a tengernyi funkció feltérképezésére bizony időt kell szánni. No, nem mintha ez baj lenne, sőt, nagyon is jó hogy van miről írni, de az biztos, nem olyan egyszerű és gyors véleményezni, mint mondjuk egy hangsugárzót... Felsorolni is hosszadalmas, mennyi mindent zsúfoltak bele (persze csak képletesen, hiszen az eszköz belseje meglehetősen szellős). Nem is szeretném magunkat ismételni, az X-Uni „elméleti" tudásáról már beszámoltunk. Nézzük a gyakorlatot, sikerült e megbarátkoznom vele!
A készülék saját magánál alig nagyobb dobozban érkezett, egy sima tápkábel, két felcsavarható antenna, távirányító és egy kézikönyv társaságában. Méretéhez képest könnyűsúlyú az X-Uni, elegáns, fényes előlappal, négy lábon álló készülékházzal. Kétlaki a gép, a slot-in-es mechanikájú CD-olvasó foglalja el a nagyobb, központi részt, alatta a vezérléshez szükséges apró gombok. Tőle jobbra található a színes érintőképernyő, amely kapacitív módon érzékeli az utasításokat, gyorsan és jól reagálva az érintésre. A bekapcsoló gomb a bal oldalon helyezkedik el, üzem közben kék, készenléti állapotban vörösen világít, fényereje nem zavaró. Bezzeg a középen trónoló kijelzőnek! Az egy dolog, hogy az elnagyolt pálcika-szegmensek kicsit anakronisztikusnak hatnak 2014-ben, de az információ megjelenítési képessége is kicsi: négy szegmens nem a világ! Az X-Uni TFT kijelzője is valamilyen szoftveres betegséggel küszködik, mert hiába állítottam be, hogy 10 perc után kapcsolja le a kijelzőt, nem tette meg. Este, intimebb környezetet teremtve zavaró, a fényereje egyébként több lépcsőben, finoman szabályozható. A menüből van lehetőség szoftverfrissítésre, de egyelőre az volt a legújabb, amivel érkezett. Hálózatot nagyon gyorsan talál, ez mindenképpen jó pont, a boot is elfogadható idejű, bő egy perc alatt készen áll a zenélésre. Én a szokásos Kondo tápkábellel leheltem életet az X-Uniba, tetszett, hogy a betáp csatlakozó mellett van egy kapcsoló, így könnyedén áramtalaníthatjuk a masinát! Észlelve a csatlakoztatott hálózati (RJ45) kábelt, magától elindította az internetrádiót, méghozzá (a legutóbb próbált?) Radio Swiss Jazz adását. Én gyorsan áthangoltam egy hazai adóra, a Jazzyre... És milyen jól tettem! Éppen élő koncert ment, a Szőke Szandra Quintettől. Itt rá is térek a hangra, mert annak ellenére, hogy 192k-s tömörített állományban érkezett a zene, mégis, roppant módon élveztem az előadást, amelyben az X-Uni is partner volt, stabilan, röccenés nélkül alakította az adatfolyamot zenévé. Itt ne gondoljunk nagy dolgokra, a szokásos körök lefutását a hangról későbbre tartogatom, de mégis be tudott vonni a zenébe, és nem csak a háttérben tudta, tudja ezt prezentálni, hanem koncentráltan, csak nekünk is! Az állomásokat sokféle szűrő szerint kereshetjük, kedvencek közé menthetjük, nincs benne hiba. A következőkben magasabbra teszem a lécet, és nekiveselkedem a kompakt lemezes lejátszásnak. A lemez használata előtt (az érintőképernyős) menüből ki kell választanunk ezt a műsorforrást, mert különben nem is engedi behelyezni a lemezt. Kár, hogy nincs automatizálva: a lemez betöltésekor igazán átválthatna erre a forrásra... Lemez bent, induljon az előadás. A mechanikának csak akkor halljuk a hangját, ha nem szól a zene, elviselhető a lemezzaj, bár lehetne halkabb is. A lemez behelyezésekor azonnal elindítja a lejátszást, kérés nélkül.
A készülék USB portja túl alacsony áramerősséget biztosít, így csak szilárdtest memóriákat fogad, külső merevlemezt csak akkor, ha azt egy plusz ágról megtápláljuk, vagy keresünk hozzá egy alacsony áramfelvételű modellt. A háttértárakon csak FAT16/32-es partíciók lehetnek, de ez jellemzően máshol is így van. Az X-Uni a jelenlegi firmware-el nem támogatja a nagy felbontású hanganyagok lejátszását (sem NAS-ról, sem pedig USB-ről). 
Kizárólag 44,1-48 kHz-es mintavételezésű fájlokat játszik le, 16 biten (Ha ennél magasabb felbontásra vágyunk, próbálkozzunk a készülék koax bejáratával!). Sajnos a gyártó azt a ziccert is kihagyta, hogy Android vagy Apple támogatást nyújtson, azaz tegye elérhetővé a táblagépes, vagy okostelefonos irányíthatóságot! Jelenleg ez nem működik, sőt, az egyébként jó minőségű érintőképernyőn sem jeleníti meg az albumborítókat. Ezeket a gondokat biztosan orvosolni lehetne egy szoftverfrissítéssel. A fentiek azonban senki kedvét ne vegyék el a zenehallgatástól, mert az X-Uni itt domborít igazán! A lényeges funkciók stabilan működtek, legyen az hálózati streamelés, BT stream, vagy sima merevlemezes lejátszás. A mellékelt távirányítóról minden funkció elérhető, a hangerő finom lépcsőben szabályozható. A meghallgatást először a direktben rákötött (USB) merevlemezről sugárzott zenékkel kezdtem. A könyvtárakat gyorsan olvasta be a masina, a köztük való tallózás is gyors és akadálytalan volt.
Elsőként az örök klasszikus, a pezsgő hangulatú, kihagyhatatlan Arne Domnérus „Jazz at the Pawnshop" lemeze került terítékre. Most biztos felszisszenek páran olvasás közben, de kérem, ne tegyék, a kötelező köröket le kell futni, a híres Limehouse Blues pedig minden készüléknek megadja a lehetőséget a bizonyításra. Sima, nagyon kellemes, plasztikus hanggal örvendeztetett meg az X-Uni. Részletezőképessége, felbontása átlagon felüli, látszik, hogy foglalkoztak vele a mérnökök. A klubhangulat, az egyre erősödő dinamikájú blues, a dobseprő, a fúvósok, mind-mind a helyükön vannak, a vibrafon tiszta, átható muzsikája levegős, kellemesen telt az idő. Paul Simon-re váltottam, a fantasztikus „Graceland" című albumára. Sokszor előkerül, mert egy remekmű, Paul Simon zenei karrierjének esszenciája, nem mellesleg minőségi hangmérnöki munka is. Szentföldi utazásra csábít, ki-ki beutazhatja saját tájait, mindezt persze csak akkor, ha társra talál a közvetítő közegben. Az X-Uni korrekt partner, mert úgy tud bevonni a zenébe, hogy közben nem vét komoly hibát, nem nullák és egyesek férkőznek tudatalattinkba, hanem csak a muzsika, ami ezen az árszinten nem magától értetődő. Én el tudtam lazulni amíg ezt az albumot hallgattam, azaz sikerült neki az, ami minden gyártó célja, eszköztelennek lenni. Ez nem is olyan könnyű, főleg minden műfajon, ezért betoltam egy lemezt: Metallica, „Load", King Nothing. Lassú basszusgitár riffekkel kezdődik a muzsika, majd az egyre erősödő dobokkal indul a földrengés. 
Megoldja az X-Uni, bár egy kicsit vékonyan döngenek a dobok, magával sodor a metálzene, bár a zúzás nem kimondottan a felségterülete, más műfajon jobban érzi magát. Maradjunk még egy kicsit a CD részlegnél, nem véletlenül tették bele, következzen most egy tripla teszt: egy album, háromféle útvonal. Hasonlítsuk össze, egyben elemezzük kicsit a hallottakat: CD, merevlemez, majd stream a mobilról BT-n keresztül. Gondolom, nem árulok el nagy titkot, hogy a legkevésbé jó hangot a bluetooth adja, de rögtön hozzáteszem, önmagában igen jó a produkció! A BT audio célokra történő felhasználása nagyon sokat fejlődött az elmúlt pár évben, a hangminősége kikupálódott és helyet követelt magának. Nem véletlenül tart az Advance Acoustic is a kínálatban önálló modellként is ilyen szerkezetet. Ha a helyén kezeljük a tudását, el tudjuk fogadni a tényt, hogy nem ez az elérhető (hang)minőség csúcsa, akkor tisztességes, hallgatható, mi több, élvezhető hangot kapunk. Itt és most egy picikét laposabb, kevésbé dinamikus a telefonról tolt (tömörítetlen) flac állomány (egy Telarc kiadású anyag rippje: Jazz, Live from New York), a különbség a cd változathoz képes nüansznyi. Korongról kitágul, megtestesedik a zenekar, megfoghatóbb lesz minden, cizelláltabb az előadás. Ugyanez mondható el, ha merevlemezről játszom le az albumot, nem igazán tudtam különbséget tenni. Hálózati streamerként is remekül teljesít az X-Uni, én a Serviio DLNA szervert konfiguráltam fel, ezzel gördülékenyen működött együtt a lejátszó.
Tiszta, erőteljes és egységes hangú készüléket hallgathattam, olyat, amit nem könnyen un meg az ember, hangolása méltó a gyártó többi termékéhez. Ha a következő firmware frissítésekkel a felsorolt apró hibákat orvosolni fogják, akkor egy remek ár-érték arányú, nagyon jó hangminőségű terméket kaphat a vásárló. Az a vásárló, aki rendelkezzen bár komoly lemezgyűjteménnyel, de nyitni szeretne a hálózati lejátszás irányába, a hangjában biztosan nem fog csalódni!
Limar Audio
Tel: 1/329-2980
www.limar.hu
