A Cambridge Audio hálózati lejátszóinak története még 2011-ben az NP30 megjelenésével kezdődött. Alapvetően jól sikerült modell volt, persze gyermekbetegségektől nem mentes, de akkoriban mindegyik lejátszó több sebből vérzett. 2012-ben a StreamMagic 6 követte, magasabb árfekvésben, tudásban és hangminőségben is megelőzve elődjét, idén ősszel pedig a Minx XI jelent meg, immár erősítővel egybeépítve.
Csinos kis készülék, megjelenése nem annyira „hifis”, inkább multimédiás jellegű, amit egyrészt midi méretének (270 mm széles), másrészt a lekerekített éleknek köszönhet. A frontfelület fényes polikarbonát, a ház festése is fényes fekete, ez meglehetősen szokatlan, ugyanakkor talán nem csak nekem tetszik majd. Létezik fekete előlappal és fényes fehér házzal is, az még divatosabbnak hat. Anyag is van benne bőven, méretéhez – és a hasonló jellegű készülékekhez – képest nehéz darab.
Az erősítő integrálásával lényegesen egyszerűbbé – s, talán olcsóbbá – vált audio rendszerünk kiépítése, a „lifestyle” jellegű berendezések között ez a házasítás elfogadott.
Az előlap az NP 30-nál bevált elrendezést követi, középre helyezett pontmátrixos kijelző, ezt mindkét oldalon függőleges gombsor szegélyezi, az alapvető funkciókhoz való hozzáférés távvezérlő nélkül is biztosított . A jobb oldali forgatógomb kettős szerepet kapott, egyrészt klasszikus hangerőszabályzó, másrészt a menükben barangolásra, kiválasztásra is alkalmas. Ez a kezelőszerv, mellyel az NP30 tesztelésekor bizonytalan működése miatt megszenvedtem, itt most kifogástalanul teszi a dolgát. Három aljzat található még a fronton, ebből kettő bemenet (USB és mp3), egy pedig (3,5-es jack) fejhallgató kimenet.
A hátoldali csatlakozások kínálata bőséges, és minden igényt kielégítő. A tartozékok között Bluetooth és wifi adapter egyaránt megtalálható, így a „streaming” és a hálózati kapcsolat is megoldható vezeték nélkül. Aki a „drótos” csatlakozás híve, hálózathoz használhatja az Ethernet aljzatot. A hátoldali USB külső merevlemezek fogadására (is) alkalmas, kiszolgálja azok magasabb áramigényét. (Ugyanezt a mutatványt a frontoldali csatlakozó nem tudja, ne is próbálkozzunk vele). Végezetül két pár vonalszintű analóg RCA, és két digitális (Toslink és koax) bejárat fogadja az esetleges további „hagyományos” audio forrásokat.
Hangsugárzó kimenetei első pillantásra RCA aljzatoknak tűnnek, valójában banándugók fogadására alkalmasak, így a szerelt kábeleink gond nélkül csatlakoztathatók. Amennyiben kisebb dobozok mellett döntenénk, aktív szub meghajtására is van lehetőség, a dedikált RCA hüvelyről.
Nézzük a belvilágot. A digitális jeleket dual Wolfson WM8728 D/A (24bit/96kHz) konverter kezeli, a hangsugárzók meghajtásáért pedig AB osztályú végfokozat felelős. A készülék tekintélyes tömegét a tápellátásról gondoskodó, túlméretes toroid transzformátor számlájára írhatjuk. Kimenő teljesítménye 40 és 55 Watt között mozog a terhelő impedancia függvényében (8 és 4 Ohm).
Egységesen 16-24 bit, 32-96 kHz-es jelet fogad minden digitális bemenetről, a következő formátumokban: ALAC, WAV, FLAC, AIFF, WMA, MP3, AAC, AAC+, OGG.
Ma már a hálózati kapcsolattal rendelkező lejátszók esetében alapszolgáltatás az internet rádió, és ez a Minx XI esetében is így van. Ez anno az NP30-ban is jól működött, kialakítása, kezelése tulajdonképpen nem változott, az az igazság, hogy nem is volt mit módosítani, úgy jó, ahogy van.
Működés
Ethernetet használva azonnal kapcsolódik otthoni hálózatunkhoz, ha a wifit favorizáljuk, mindössze a jelszót kell bepötyögnünk, szerencsére csak egyszer, mert idegőrlő folyamat. Vevője érzékeny és stabil, az összes szomszédos hálózatot megfelelő jelerősséggel hozza. Kezelése egyszerű, számomra azért egy kis megszokást igényel. A kapcsolóelemek pontosan, precízen működnek, az érzékenységük és a nyomáspont jól eltalált. Távszabályzója alak és kialakítás tekintetében nem mutat semmi újat, kézbesimuló, jól átgondolt, túlzsúfoltnak sem nevezhető. Talán a navigációs egység körül van egy kis „tülekedés”, de ez megszokás kérdése.
Hang
A meghallgatáshoz System Audio 1550-es hangsugárzókat és Siltech New York kábelezést használtam. (16bit/44,1kHz – CD-RIP) Jazzen kicsit félénknek tűnik, háttérbe húzódva zenél, a szólista sem lép előre, mintha egy vékony lepel húzódna valahol a zenekar és a hallgató között. A szaxofonos szégyellős, mintha nem lenne biztos a dolgában. Ritmusszekciója viszont él, határozott dobbeütések jönnek, szokatlan intenzitással, energiával, és a hangulat is rendben van. Kellemes, sokáig hallgatható, széles, távolba húzódó térrel, inkább háttérzeneként, mint audiofil jelleggel. Klasszikus zenén már összeszedettebb, a zongorista nemhogy félénk, inkább kihívóan, lendülettel játszik, a hangszer is teljes terjedelmében megjelenik előttem. A vonósok ugyanakkor nem brillíroznak ennyire, a produkciójuk kicsit fakóbb, kevésbé lelkes.
Könnyűzenén helyreáll a lelki egyensúly(om), köszönhetően a nagy energiákat megmozgató végfoknak. Az 55W most minimum 100-nak tűnik, vehemens és feszes a megszólalás, sodor a ritmus. Talán emiatt, vagy mert kisebb szerep jut a felső tartománynak, most sokkal jobb az összkép. Rockzenével nagyon meggyőző, szinte hihetetlenül energikus, megy neki a zúzás, nem is tudom abbahagyni, sorra kerülnek elő a kedvenceim.
(24/96): Sokat javul finomodik az összkép, a hangszerek teste, színei, finomságai is megjelennek. A jazz zenekar felszabadultabban zenél, jobb a hangulat is mindjárt. Különösen a magas hangokon érezni a változást, levegősebb, tisztább a felső tartomány, ugyanakkor a lendületes, energikus jelleg megmaradt.
Könnyűzene (mp3): amikor nincsenek különösebb elvárásaink, csak élvezhető, szórakoztató jellegű megszólalást keresünk, a Minx XI ebben partner. Élénk, (jó értelemben véve) színes előadással fenntartja a figyelmet, élvezhetően adja vissza a mai – zömmel gépi jellegű – slágerzenét. Sokan vannak, akik ennél messzebbre úgysem merészkednek, és ezzel a CA konstruktőrei is tisztában vannak.
A Bluetooth kapcsolat stabil, tabletről, telefonról nyugodtan használhatjuk, a kábeles összekötéshez képest hangminőségben nem érezni változást.
Vegyem, vagy ne vegyem?
Stílusos, szép és sokat tudó szerkezetet hozott össze ezúttal a C.A. Az erősítő beépítésével egy gondot levett a felhasználók válláról, egyúttal meg is osztotta célközönséget. Az audiofil közönség fő készülékként valószínű, hogy nem fogja választani, az emberek többsége ezzel szemben örülni fog a csomagnak, úgy ahogy van, és ezt jól is teszi. Az árat figyelembe véve komoly hangot kapunk, egy megfelelő hangsugárzóval kiegészítve minden körülmények között helytáll, legyen az szolid zenehallgatás, vagy „ereszd el a hajam” jellegű buli.
Cambridge Audio Minx XI
Kimeneti teljesítmény:
40 watt RMS (8 ohmon)
47 watt RMS (6 ohmon)
55 watt RMS (4 ohmon)
Támogatott audio formátumok: ALAC, WAV, FLAC, AIFF, WMA, MP3, AAC, HE AAC, AAC+, OGG
Készenléti fogyasztás: <0,5W
Max. energiafogyasztás: 300W
Hálózati feszültség: 100-120V AC vagy 220-240V AC
Méretek: 90×270x285mm
Súly: 5.8kg
Ár: 229.900,- Ft
www.audiophile-szalon.hu
