A készülékalátétek, állványok, tüskék és egyéb csodaszerek alkalmazása az audiotechnikában, már régóta magától értetődő, de az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül. Ez nem is csoda, hisz hiába fejlődnek készülékeink, s lesznek egyre jobbak elektronikai oldalról nézve, a mechanikai rezgések káros hatása, továbbra is rombolja hangjuk minőségét
A rezgéscsillapítás többféle módon is megoldható, az ideális megoldás minden bizonnyal készülékeink vákuumba helyezése lenne. (természetesen a hangsugárzók kivételével) Mivel ez fizikailag szinte lehetetlen, a Max Townshend által választott út tűnik a leginkább kézenfekvőnek. Seismic Sink Stand elnevezésű készülékállványa légpárnák közbeiktatásával izolálja az alacsonyfrekvenciás rezonanciákat, melyek egyrészt lépészajok, másrészt a közlekedésből adódó mechanikai hullámok. A hangsugárzóink keltette rezgések sajnos így is eljutnak az erre érzékeny berendezésekig, de ne legyünk telhetetlenek, legalább az egyik forrást sikerült kiiktatnunk.
Az ötlet tulajdonképpen nem tegnapelőtt pattant ki Townshend fejéből, az első ezen az elven működő alátét, a "Seismic Sink" már hat éve elkészült. Két merev lapból állt, közöttük a felfújható légpárnával, LP-hez, CD-hez és erősítőhöz, illetve alájuk tervezve.
Felépítés
A "Seismic Sink Stand" már komplett audio láncunknak képes helyet adni, szerkezete is sokkal bonyolultabb ősénél. Mechanikailag három részből áll, plusz két felfújható légpárnából. Az első rész egy alaplemez kis tappancsokkal, hogy vizszintbe tudjuk állítani a rendszert. Az alaplemezhez három hosszú rozsdamentes acél cső csatlakozik, majd egy következő lap. Erre kerül az első légpárna, majd a közbenső tartó, ami szintén két lapból és három csőből áll, s kb. fele olyan magas, mint az alap tartó. A középső tartó alsó lapjára kerül a második légpárna, majd ez fogja hordozni a harmadik, mechanikailag összefüggő rendszert a készülék tartó polcokkal együtt. E lehet 3, 4, 5, 6 polcos.
A rendszerhez tartozik még egy ellensúly is, az installálás e nélkül lehetetlen lenne. (ha esetleg nem volt érthető - könnyen lehet - nézd meg az ábrát!)
Installálás
Elöljáróban annyit, nem sok bonyolultabb dolgot tudok elképzelni, de talán ez is hozzátartozik a zenehallgatás örömeihez. Kell hozzá egy-két óra szabadidő, nyugodt lelkiállapot és egy üveg finom bor (vagy egyéb görcsoldó). A művelet a rendszer vízszintezésével kezdődik, a légpárnák leeresztett állapotában, a menetes talpak segítségével. A három összefüggő polcrendszert és a légpárnákat középre igazítjuk, hogy felpumpálás után szabadon mozoghassanak. Ráhelyezzük az összes készüléket, s közben megfigyeljük hová esik a súlypontjuk. (a kábeleket is csatlakoztassuk, mert azok is befolyásolják az egyensúlyi helyzetet) Ezek után jöhet a biciklipumpa, és az ellensúly tologatása egészen addig, míg a készülékek tökéletesen vízszintben állnak, és az állvány szabadon, ütközés nélkül képes imbolyogni.
Hangminőség
Több készülékkel is kipróbáltuk, így pl. a Musical Fidelity és az Arcam 10 kombinációjával, a Jadis Orchestra CD-vel és erősítővel, az Audiolab CD-vel és az Audion Sterling erősítővel, sok-sok felvételen.
Az első és egyértelműen a legnagyobb változás, hogy a felvétel sokkal levegősebb, nyíltabb és transzparensebb lesz, (mindez több órás installáció után az első pillanatban nyilvánvaló volt) kinyílik a tér minden irányban, s olyan érzésünk támad, mintha nagyobb szobába költöznénk. Az olcsóbb rendszerek enyhe érdessége, digitális éle eltűnik, sima, finom részletesebb megszólalást kapunk helyette, olyan érzés, mintha jóval magasabb kategóriájú készülékeket hallgatnánk. A hangszerek térbeli pozícionáltságának precízebbé válása legfőképpen a nagyzenekari darabok “hangszer erdejénél” nyújt nagy élményt. Hatására nő a felvétel komplexitása, s jobban érezni, hogy az egyenként önállóbb indivídumok mégis együvé tartoznak.
A változások milyenségét tekintve lényeges eltérések tapasztalhatók a korábban tesztelt Mana Phase 4 rendszerrel szemben. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen mindkét állvány a maga nemében komoly High End szereplőnek számít, így eltérő működési elvek mellett, eltérő szubjektív ízlésvilágot tükröz. A Mana a Townshend-hez képest inkább a zeneizgalmi faktorát, pezsgését és színvilágát fokozta, s drasztikus javulást hozott a dinamika és a mélyek visszaadásának területén. Közös vonásuk a térpozíciók javítása, viszont a Townshend inkább könnyeddé, felszabadulttá, levegőssé és természetesebbé teszi a muzsikát. Más-más pozitívumokat hangsúlyoznak ki, s teljesen más hangzásvilág iránti igényt szolgálnak, de objektíven mindkettő jelentősen megnöveli a rájuk helyezett készülékek minőségi potenciálját
Ajánlás
Nehéz ezt kijelenteni, de a Townshend állványon elhelyezett készülékek megszólalása olyan, mintha kétszer drágábbak lennének, megvásárlása nyilvánvalóan akkor gazdaságos, amikor készülékfejlesztéssel ugyanennyi pénzből már nem érnénk el ekkora javulást. Komolyabb audiofil CD-erősítő kombinációnál már érdemes megfontolni alkalmazását, High End berendezések esetében pedig szinte elengedhetetlen kelléke rendszerünknek.
