A mozaik szavával a híres festőt idéző nevű dán gyártó hangsugárzó választékának felsőbb kategóriájába tartozó Epicon családban a kettő álló modell és a házi-mozis elemek mellett egyetlen állványos doboz található, az ízléses kivitelű és kompakt Epicon 2. Jöjjön hát először ő az Epiconok közül!
A gyártó leírása szerint a nagyobb testvéreinek technológiáiból építkező high-end állványos hangsugárzó jóval nagyobb dobozokat idéző, teljesértékű basszussal rendelkezik, aminek alapját a stabil és rezonanciamentes kabinetje jelenti. A speciális, semmiféle párhuzamos síkokkal nem rendelkező konstrukció hat réteg összeragasztott MDF lapból épül fel, a merevségét pedig a hátoldalán található 53 mm vastag gerinc fokozza tovább, amely ezen felül még stabilabb tartást is biztosít az ívelt oldalú doboz számára. A hátoldali bassz-reflex nyílást és a hangsugárzó terminál helyét a tökéletes pontosság érdekében CNC géppel marták ki.
A 2-utas bassz-reflex rendszerű Epicon 2-be a nagyobb társak különleges lágy dóm/ribbon iker-tweetere sajnos nem került bele, viszont az átlagosnál nagyobb, 29 mm-es lágy dómját jelentősen áttervezték az elődjéhez képest. Az új változat jobban illeszkedik a mély/középsugárzóhoz, ultra vékony mágneses folyadékhűtéssel rendelkezik, alacsonyabban van a rezonancia frekvenciája és nagy mérete miatt komolyabb teljesítmények torzításmentes lesugárzására alkalmas. Az ízléses kivitelű egységet optimális horizontális hangterítést biztosító négyzetrács mintázatú csillapító gyűrű veszi körbe. A tweeter párja a más felsőkategóriás Dali modellekben is előszeretettel alkalmazott 165 mm-es farost membrános mély/középsugárzó, melynek áttervezett motorja hatékonyan csökkenti a torzításokat és akkurátusabb megszólalást ígér. A hangszóró méretes ferrit mágnes meghajtója az ún. SMC (Soft Magnetic Compound) pólusvasat fogja körbe, amely valójában nem is vas, hanem egy nagy mágneses, de alacsony elektromos vezetésű granulátumból sajtolt rúd. A különleges anyagnak köszönhetően a kétrétegű hangtekercs a mozgásával elhanyagolható mértékben gerjeszt káros örvényáramot, valamint kevésbé érvényesül a hiszterézis, illetve fluxus hatás, és még hő is jóval kevesebb termelődik.
A méretes kör alakú reflex-nyílás a hátlap felső részén található, ahogy már korábban említettem CNC gépel bemarva a hátlapba és a vaskos gerincbe, a már látványra sem hétköznapi minőségi dupla kábel terminál pedig alatta helyezkedik el. Az Epicon 2 négyféle magasfényű kiviteli változatban kapható, melyek a fehér, a fekete, a dió és a Ruby Macassar. A minőségi állványos hangsugárzókhoz hasonlóan ehhez a típushoz is készült igényes kivitelű, minden szempontból hozzáillő állvány, amely nemcsak harmonikus megjelenést, hanem ideális installációt is biztosít, hogy ez az értékes modell valóban teljesen kifuthassa magát és teljesítménye legjavát nyújthassa.
♫
Egyértelmű, hogy számunkra a hangzás a legfontosabb, de azért természetesen a külső sem mellékes, főleg egy hangsugárzó esetében, amely a hifi/ház-mozi rendszerek leginkább közszemlére kitett és nemigen eldugható eleme. (Leszámítva persze a falba épített típusokat.) Azért kezdem ezzel, mert az Epicon 2 még Sonus Fabereken és más hasonszőrű kézműves remekeken edződött szemekkel is átkozottul jól néz ki. Formailag persze nem hoz sok újat, hiszen ilyen mindenfelé ívelő, emelkedő tetőlapos, keskeny hátuljú kabinetet láttunk már egypárat, az apró részletek, az egyedi megoldások és a kivitel hibátlansága azonban mégis emlékezetessé teszik a kis Epicont, ami így már a puszta megjelenésével is felsőkategóriás érzetet kelt, egy olyan dobozét, amibe az ember már akkor hajlamos „belehallani” a minőségi zenét, amikor az még valójában meg sem szólalt. Elfogult azonban ígérem, nem leszek és megpróbálom tényleg csak azt hallani, ami valójában meg is szólal, főleg, hogy, amint az rövidesen kiderül, a hangsugárzónak nincs szüksége semmilyen jogosulatlan előnyre, kiváló ő a saját jogán is.
A többi általam hallott Dali hangsugárzó után már egy cseppet sem meglepő módon az Epicon 2 a jól ismert őszinte, tiszta, részletező és nyílt hangvételben zenél, állványos típusként kifejezetten állódobozokat idéző basszus kvalitásokkal. Hátsó reflex nyílása miatt nem érdemes túlságosan közel tolni a falhoz, de nem is érdemes, mert egyrészt egyáltalán nincs rászorulva, másrészt pedig kár lenne a színpadmélységért, amelynek ábrázolásában szintén igencsak jeleskedik. Az élő jazz muzsikán nagyon jól visszaadja a koncerthangulatot és a vibrálást, a cinjei különösen tetszenek, ugyanúgy, ahogy a fúvósok levegőssége vagy a bőgő hangjának testes és pontosan kottázható megszólaltatása. A zenéje sarkosság nélkül is határozott és kifejezetten életszagú, ha kell kellemes, ha kell, látványosan a húrok közé csapó. A részletezettsége szintén imponálón magas szintű, de így sem érezni fárasztónak, inkább érdekesnek mondanám, főleg mivel a felvételek háttérkörnyezetének kidolgozása is meglehetősen alapos. Kisdobozos jellemzőként a hangok könnyedén szakadnak el hangsugárzóktól, a színpad minden irányban kiterjedt és nem statikus, így az esetleges mozgások is pontosan lekövethetők. A legfőbb minőségi hozadékot biztosító akusztikus hangszeres és klasszikus műveken nyílt, hiteles és világos hangvételével hódít, egy cseppnyi természetes melegséggel, ami újabb érdekes színt visz a skandináv őszinteségbe. Jól integrált közép és magashangjai szépen elkülönülnek egymástól és a hangsugárzó magasszintű betekintést nyújt a zene összetett szöveteibe és mélyebb rétegeibe is. Shirley Horn felvételén a kisdobozok számára általában extrém terhelést jelentő basszussal némileg biztonsági játékot játszva tökéletesen megbirkózik, így a végeredmény a hangtömeget vagy az alsó frekvenciákat tekintve nem kiemelkedő, zavaró mellékzöngéket azonban egyáltalán nem hallani belőle. A rockzenék dobjai és lábdobjai kellően lendületesek és dinamikusak, a terhelést és a nagyobb hangerőt jól bírja, sőt, nekem úgy tűnik, kedveli is; kimondottan hangosan is megőrzi alapvető karakterét és az egységességét, a hatás, akárcsak a nemzetközi helyzet, pedig egyre csak fokozódik. Jó példa erre többek között a Jep Gambardella-féle bulizene a Nagy Szépségből; üt a basszus, magával sodor a latinos, feszes ritmus és a női énekhang, már tényleg csak az óriási tetőterasz hiányzik közeli kilással a Colosseumra – ennek visszaadására azonban sajnos az Epicon 2 sem képes. A közepei és magasai viszont levegősek, tiszták és könnyedek, és a hangszerekhez hasonlóan az emberi hangokat is sokszínűen és természetesen ábrázolja. Basszus tekintetében nem csak elviseli, hanem úgy érzem, élvezi is a terhelést, és még a mély ének vagy beszédhangokat is nagyon hatásosan és életszerűen szólaltatja meg. Egyik este sztereóban megnéztem vele a „Jóval több, mint testőr” című filmet, amelynek őrült akcióit, amelyekből volt bőven a kétórás műsoridőben, falrepesztő dinamizmussal, energiával és attakkal jelenítette meg, a beszédhangoknál és az effekteknél a hitelessége nyűgözött le, a száguldó mozgásokat pedig néha szinte sokhangszórós soundbarokat idézve mutatta meg. A nagy hangerő meg sem kottyant neki, torzítást vagy zavaró effektust még a legvadabb jeleneteknél vagy időnként kissé megszaladó hangerővel sem sikerült előcsalogatni belőle.
Ajánlás
Az Epicon 2 egy őszinte, kifinomult és kifejezetten nagy hatást keltő megszólalást produkáló hangsugárzó, egy felsőkategóriás monitor „gúnyába” bújt „óriás”, ami a zene szépségének, árnyalatainak és energiáinak ábrázolására egyaránt képes. Levegős és részletező magasainál ribbonok nélkül sincs hiányérzetem (a jóféle lágy dómok hangját amúgy is nagyon kedvelem), hangjának egységessége, nyíltsága és egy csipetnyi kellemességgel fűszerezett hitelessége, valamint az extra külseje összességében egy erős identitással rendelkező vérbeli high-end monitorrá teszi.
Dali Epicon 2
Frekvencia átvitel: 47 Hz-30 kHz (+/-3 dB)
Ajánlott erősítő teljesítmény: 30-200 W
Névleges impedancia: 4 Ohm
Váltási frekvencia: 3100 Hz
Érzékenység: 87 dB
Méretek: 386×214×366 mm
Tömeg: 10,3 kg
Ár: 1.359.990,- Ft
Horn Distribution (HU) Kft.
Tel: 1/347-0020
www.horn.eu
