A tegnapi napot nyitástól zárásig a helyszínen töltöttem. Igen, az új helyszínen. Sok év után keresett és talált új otthont az AV-Trend szervezésében Magyarország sokáig egyetlen (és kedvenc) hifi-show-ja. Volt high-end meg volt hifi is. A szavakat még mindig keresgélem, mert a hallott hang mindkét véglete megtapasztalható volt a szobákban. Mindenekelőtt örülök, hogy a szervezésben én, mint látogató, hibát nem tapasztaltam, remélem a sorban töltött percek senkinek nem okoztak gondot. Azt hiszem volt mit, jobban mondva volt kiket nézni ezen idő alatt, konkrétan az észbontóan csinos hostess hölgyekre gondolok, akik mindenhol ott voltak. Már csak ezért is érdemes volt kilátogatni a rendezvényre. Komolyra fordítva a szót, az alábbiakban röviden szemlézném a tapasztalataimat. Figyelem, erősen szubjektív értékelés következik, tetszési sorrendben, a körülmények által erősen befolyásolva!
USA Audio, Avantgarde Trio 109 dB-es tölcséres setup, BAT csöves végfokkal hajtva, a forrás valamilyen CD lejátszó volt. Grandiózus hang, a show messze legnagyobb hangja. Valódi, hamisítatlan koncertélmény, bármilyen* felvételen. (*Sajnos valódi rockzenével egyik kiállító sem szórakoztatta a nagyérdeműt) Transzparens, nyílt, lendületes és még sorolhatnám milyen volt a megszólalás. A háromszög alakban felsorakoztatott ülőalkalmatosságok csúcsán volt a király helye,
vitathatatlanul innen volt a legjobban átérezhető, mit is tud ez a rendszer. Tudja pl. azt is, hogy a közel 100 m2 bármely pontjáról élvezhetőek a felvételek. Azt is hozzátenném, hogy ha tudatos volt a terem megválasztása, (mert sajnos látunk majd az ellenkezőjére is példát) akkor le a kalappal előttük! Jó lenne, ha minden zenebarát és hifista kezelőorvosa és gyógyszerésze felírna egy Avantgarde Trio kétórás kúrát, úgy havonta legalább egy alkalommal. Azt nem tudom, hogy viszonyulnék ahhoz, ha csak ezen a rendszeren kellene zenét hallgatom a hátralévő életemben, de ez valószínűleg soha nem fog kiderülni...
Audio Centrum, Phonar Credo Reference hangdoboz, Hegel P30-as előfok és Hegel H20-as végfok. A forrás egyrészt egy Oppo BDP-105-ös multiplayer volt, másrészt pedig egy Avid Diva analóg lemezjátszó, saját táppal és elektronikával megtámogatva. Ezt a felállást teszem a második helyre, mert számomra itt volt meg leginkább az a hang, ami közelít az ideálishoz. Hosszan hallgatható, szélsőségektől mentes, egységes volt a megszólalás, bár egy picit mintha túl nagy lett volna a terem ehhez a kombinációhoz (vagy csak nem tekerték feljebb a hangerőt). Nem forszírozta a hangot a Hegel/Phonar setup, csak zenélt, eszköztelenül. Csomagolhatnák is akár...
Analog Voice, (kis Audio Note szoba), benne az új OTO Phono SE Signature 10 W-os csöves erősítő, és egy CD 2.1x Mk II-es ezüstkorong pörgető. Hozzá természetesen egy AN dobozt társítottak, egy AN J-t. Igen, nem a Meishu került a 
harmadik helyre, de még a negyedikre sem. Az új OTO nagyon jól sikerült erősítője lett az Audio Note-nak, sokkal jobban tetszett a produkciója, mint a tavalyi elődjének. Ha kell finom, ha kell, zúz, finom a felbontása, nem az a tipikus csöves hangzás jellemzi. Tény, hogy a Note rendszere volt a legmegosztóbb a kilátogatók között. Azt nem mondom, hogy a végletek rendszere, de megosztó. A nagy és a kicsi közül nekem a kisebb jobban bejött, kiegyenlítettebb, harmonikusabb volt. Vagy csak könnyebb helyzetben voltak az elhelyezéskor?
Soundmania, Genelec dobozok, Trinnov Audio hangprocesszorral. Ez valami teljesen más, mint az előbbi Note. Vérbeli stúdiótechnika, amely kezd leszivárogni az otthoni zenehallgatók közé is. Joggal. Jellegzetes, semleges hang, de vérbő. Nem számít neki hová rakják, és ezt jól be is mutatták a nekik jutott hotelszobában. Remek felbontás, hihetetlenül pontos és feszes mélyátvitel. A Trinnov procival együtt az igazi. Ilyen egyenletes frekvenciamenetet alig látni (hallani) máshol, és nagyon jól a hallgató helységhez illeszthető. Meg tudom érteni, ha valaki ezért a hangért rajong. Nekem is nagyon tetszett.
Analog Voice, (nagy Note szoba) Meishu integrált erősítő, 300B csövek, 9 W, mellé egy pár AN E doboz, az, amelyiknek a doboza palából készült. Kétféle frontendet hoztak mellé, egy CD Three-t és egy analóg lemezjátszót, talán a Level 2-es szintről egy IO2-es tűvel. Hát, mit mondjak, voltak nagy pillanatai. Amikor görögkeleti mise szólt, CD-ről, az nagyon tetszett. Nagyon, de nagyon. Mély energiákat mozgósítottak a membránok, a 
férfikórus körülvett, a vezető szólista (ezt biztos nem így mondják, bocsánat) hangja betöltötte az egész szobát. Azt a szobát, amelyhez talán túl nagy volt ez a rendszer. Volt olyan, hogy menekülnöm kellett belőle, egyrészt a nagy meleg és a szag miatt (volt klíma, nyitható ablakok, de kevesen éltek a lehetőséggel) másrészt a megütközést keltő kettősség miatt. Felvétele válogatta, hogy teljesített a nagy Note, de akadt olyan zene, amikor ki kellett mennem, mert ha maradok, a búgó mélytartomány fejfájást okozott volna. Akkor pedig ugott az egész nap. Az okok boncolgatását meghagyom másnak, én a hibás installációra tippelek, de az mindenképpen piros pontot érdemel, hogy a Note-nál volt hallható a legátfogóbb zenei repertoár, nem csak audiofil felvételekkel demóztak.
Stream Audio, Audia elektronikák, Dali Epicon 6 és Epicon 2 hangsugárzókkal. Elsőre nagyon tetszetős a hang, de az Epicon 6 álló doboz - érzésem szerint - nem tudott megbarátkozni a szoba akusztikájával, ezért nem is nyűgözött le ez a hang (pedig az Epicon 6 nagyszerű hangsugárzó!), az Epicon 2-es monitorsugárzó viszont igen. Teres, semmiben hiányt nem szenvedő kis doboz, az Audia elektronikákat pedig szívesen látnánk majd a tesztrovatunkban is!
L'audituer szoba, Clearaudio Absolute Phono, Sens+ hangsugárzó, Audionet DNP médialejátszó, erősítő. A kiállítás talán legszebb kilátással rendelkező szobájában az új, hazai fejlesztésű és gyártású kerámia (Accutone) hangszórókkal szerelt dobozokat demóztak. A kerámia mostanában lett divatos, az Ultimate Audio is kerámia driveres dobozokat hozott. A Sens+ dobozok kiegyenlítetten szóltak, nem találtam bennük komoly kifogásolhatni valót, hacsak azt a dinamikaszegénységet nem, amely forrástól függetlenül jelen volt. Telt, megfogott mélyei, élénk középtartománya ellenére a fenti setup nem hagyott bennem maradandó nyomot. De nem kesergek, mert tavaly egy csodálatos Gryphon rendszert prezentáltak!
Ultimate Audio, AVM elektronikák (csöves előfok, digitális végfok), Gauder Akustik Vescova hangsugárzóval. A jól ismert Isophon-ból Gauderré átvedlett érzéketlen (84 dB) kerámiamembrános hangsugárzók csalódást okoztak. Túltengő, terebélyes basszusukkal nem segítették az egyébként jó demózenék befogadását. A többivel nem volt probléma, de sajnos ez az egy alaposan elrontotta az élvezetet. Később javult a helyzet, de csak akkor, amikor bekötésre került egy Ayon csöves végfok. Úgy már élvezhető is volt a zene, de inkább csak a jazz műfajából. A válogatások zöme is innen érkezett. Sajnálom, hogy senki sem vette a bátorságot (még a Note sem) hogy vérbeli rockzenével demózzon.
Music Tools, Plinius elektronikák, TAD Labs hangsugárzók. Majdnem az utolsó helyre tettem őket, amiben nem tudom mekkora szerepe volt a hatalmas helységnek, amelyben csaknem elvesztek a hangsugárzók. Az impozáns Plinius elő és végfokkal megtámogatott TAD dobozok halvérűen szóltak, jelentős hibát nem vétettek, de mégis, vérszegénynek találtam az ott hallott hangot. Nem bántott egyetlen percig sem, de a katarzishoz most kevés volt. Talán majd legközelebb.
Magyar gyártók szobája, jellemzően kis szériában készülő DIY termékek bemutatására került sor itt. Legalább öt alkalommal indultam neki a feltérképezésnek, de valami mindig közbejött. Kezdjük az Ethosz Audio elektronikáival, full csöves rendszer, hozzájuk társítva a saját dobozuk, az LXS. Kinézetre tetszetős, hangra azonban csak az átlagos az, amit akkor és ott megtapasztaltam. Kicsit lassú, álmosító a karaktere, felbontása rendben volt, de sok helyen nagyon színezett. Simán elképzelhető, hogy erre is igény van, nincs ezzel semmi gond. Volt viszont gond a kiállítás legszebb 
állványos monitorsugárzójával, a Tüű Károly tervezte dobozzal. Úgy éreztem, félkész terméket hoztak el a demózásra, aminek az egyik fele maga a doboz, a másik fele meg a hangszórókészlet, illetve a hangolás lett volna. Sajnos csak a doboz készült el időre, a hangja valahol elmarad félúton. A doboz nagyon rapszodikus hangképével tűnt fel a kiállításon, képes volt egy percen belül többször is stílust, hangképet váltani. Szúrós magasával, kontrollálatlan mélyeivel nem tudtam megbarátkozni, pedig ruháját többször is megcsodáltam. A meghajtását Bodor elektronikákra bízták, de sajnos hiába. Sajnálom, de a hazai szobától sokkal többet vártam, mert van hagyománya idehaza a hifizésnek. Ismét: talán majd legközelebb... Az azért ironikus, hogy a show legjobb és legrosszabb hangja egymás mellé került. Így a regeneráció hamar megtörténhetett mindegyik látogatás után. Mindezek ellenére komolyan kívánok kitartást, erőt és sok sikert a hazai DIY-ereknek, ne adják fel!
(Rang)soron kívül, végezetül, de nem utolsósorban, kellemes perceket töltöttem az Audio Partner szobájában, mert a „nagy” hifiken túl a fej-, és fülhallgatók világában is van ám élet, nem is akármilyen. Az ízléses installáció (amely majdnem minden kiállítóra jellemző volt) meghozta a kedvemet a kínálat végigpróbálásához. Bevallom (és biztosan nem vagyok egyedül) a nagy Sennheiser rendszer döbbenetesen jó hangot produkált. Szívesen leültem és egy finom kávé mellett adóztam volna, mondjuk egy Dire Straits koncertnek. Kár, hogy már teszteltük egyszer. :)
Végezetül a magam, mint a show-ra kilátogató magánszemély nevében szeretnék köszönetet mondani szervezőknek, kiállítóknak, hogy idén sem kellett nélkülöznöm a kiállítást. Köszönet, hogy vették a fáradtságot, időt és pénzt nem spórolva részt vettek rajta. Tudom, ez a dolguk. De mivel nehéz idők járnak manapság a hifire, talán mégis illendő az a köszönöm. Remélem, jövőre újra találkozunk!
