Helyszín:Budapest Music Center koncertterem
Időpont: 2015-04-25
A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében ismét egy (vagy inkább kettő) „nagy név” budapesti produkciójának tapsolhatott a közönség, hiszen az Arve Henriksen-nel„megerősített” Trio Mediæval lépett színpadra. Az 1997-ben, Linn Andrea Fuglseth által alapított – a kezdetektől az ECM Records kötelékébe tartozó – norvég formáció, a Trio Mediæval eredetileg az angol, az itáliai és a francia középkori zene előadására jött létre.
Az együttes 2010-ig játszott az alapításkori összeállításban, akkoriban az alapító mellett Anna Maria Friman és Linn Torunn Østrem Ossum volt a csapat tagja. Az utóbb említett énekesnőt 2010-ben Berit Opheim váltotta. (Budapestre is ezzel a felállással érkeztek.) A triónak eddig hat albuma jelent meg, közülük a Folk Songs bekerült a Grammy díjra jelölt lemezek közé. A legfrissebb produkciójuk az Aquilonis címet viseli.
Az énekes trió egy különleges vendéggel érkezett Budapestre. A meghívott, a norvég jazztrombitás, Arve Henriksen és az énekes trió együttműködése sok tekintetben egy másik norvég jazzikon Jan Garbarek és a Hilliard Ensemble két évtizeddel ezelőtti, Officium című projektjéhez hasonló, de nemcsak elvében - hogyan lehet évszázadokon átívelő dallamokat a kortárs jazz felől megközelíteni -, hanem minőségében is. Henriksen kétségkívül egyedi figurája az európai zenei világnak, különleges előadásmódja, hangszerének meglepő színei misztikus kapcsolatot létesítenek egy ősi és transzcendens zenei világgal.
Remek döntés volt a szervezők részéről, hogy ezt a szombat esti produkciót a Budapest Music Center (BMC) Opus Jazz Clubja helyett a nagy koncertterembe tették, hiszen a norvég énekes trió előadása megkívánta azt a teret, ami a BMC koncerttermének impozáns falai között szerencsére bőségesen megvan. A nézőtéren ülők igazi időutazáson vehettek részt a Trio Mediæval által tolmácsolt daloknak köszönhetően, a repertoár egészen a 12. századig visszarepített bennünket a múltba. Az ősi dallamok igényesen kimunkált új hangszerelés mellett, olykor hegedű vagy ütős hangszer kísérettel szólaltak meg. Az énekegyüttes műsorát döntően a néhány hónappal ezelőtt megjelent, Aquilonis címet viselő albumára építette, ennek megfelelően angol, izlandi és olasz dalok szólaltak meg a régmúlt időkből. A legfőbb eltérést a rögzített anyaggal szemben a rendkívül kreatív, norvég trombitás Arve Henriksen jelenléte jelentette. A különböző, számítógépes effektekkel is bátran operáló művész és az énekkar igazságosan „megosztoztak” a színpadon. Láthattuk a jelenlévőket együtt és külön-külön is. Henriksen zenei világa valahol a kortárs, a jazz és a világzene határmezsgyéjén helyezkedik el, méghozzá úgy, hogy a produkcióján csalhatatlanul érződött a „skandináv íz”. A norvég muzsikus és az énekes trió remekül kiegészítették egymást, műsoruk kerek, egész volt. A közönség soraiban ülők arcát fürkészve úgy tűnt, hogy sokan nagyon rövidnek érezték a koncertet, ami, egyébként szigorúan az órát tekintve normális időtartamú volt. Most is érvényesült a jó produkciók egyik ismérve, a „könnyű belefeledkezni” dolog, ennek következtében a hallgatót bizony alaposan megtréfálhatja az időérzéke.
Sokszor betemetnek bennünket a napi gondok, de észre kell vennünk a lehetőségeket, amikor hétköznapi térből és időből kiszakítva néhány órára kiléphetünk a mókuskerékből. Ezt a lehetőséget teremtette meg Arve Henriksen és a Trio Mediæval koncertje ezen a késő tavaszi estén, amiért nagy köszönet jár nekik.
