The current Bet365 opening offer for new customers is market-leading bet365 mobile app You can get a free bet right now when you open an account.

Month of Sundays

Helyszín: Opus Jazz Club – Budapest
Időpont: 2016, május 18.
Akár „könnyed nyár esti lebegés” is lehetett volna a címe az osztrák fiatalokból álló, Month of Sundays névre hallgató formáció budapesti koncertjének. A zene maximálisan hozta a „lebegést”, viszont az Opus falain kívüli időjárás a kora nyár helyett inkább a késő őszt idézte… Az Alexander Kranabetter (trombita), Philipp Harnisch (altszaxofon), Ivo Fina (gitár) és Johannes Wakolbinder (dobok) felállású zenekar 2013 tavaszán alakult Bécsben. Bemutatkozó albumuk, ami címként az együttes nevét viseli, a tavalyi évben jelent meg. A zenekarvezető, Philipp Harnish elmondása szerint hamarosan érkezik az új albumuk. Amit ezen az estén tőlük hallhattunk, az válogatás volt a régi és az új anyagból. Saját meghatározásuk szerint egyfajta kortárs kamarazenét játszanak. A hivatalos definíció ellenére számomra a műsoruk inkább modern jazzként hatott. A zenekar által képviselt zenei nyelv úgy nyerte el a végső(?) formáját, hogy abban a minimál zenétől a jazzig és a post rockig mindent egybe ötvöztek. Tulajdonképpen lényegtelen, hogy melyik fiókba próbáljuk beszorítani a zenéjüket, a fontos az, hogy a műsorukat meghallgatva azt mondhatjuk, hogy a Month of Sunday egy valóban kellemes, ígéretes meglepetés, amelyről még sokat fogunk hallani.
Habár egy fiatal zenekarról van szó, mágiájuk máris olyan és akkora, hogy uralni tudták a közönséget. Lassú, és mégis ütős belső parázslású zenéjüket olyan őszintén élték meg a színpadon is, olyan finoman és határozottan szálltak el a ringó lüktetéstől, hogy az magával rántotta a hallgatókat. Az elektronikával finoman fűszerezett zenéjükkel olyan, képzeletbeli tájakra vitték el a hallgatókat, ahova nagyon nehéz lenne egyébként eljutni. A koncert kezdetén a zenekari felállást alapul véve még félő volt, hogy a fúvós dominancia nagyon rátelepszik a produkcióra, de ez a „félelem” az este folyamán végül nem igazolódott be. A négy muzsikus egyenrangú félként viselkedett a színpadon, a fúvósok mellett kellő tér jutott a gitárnak és a dobnak is.

A zenekar távozása éppen olyan visszafogott volt, mint az érkezésük, a program végén szolidan meghajoltak, megköszönték a  tapsot. Hatalmas élmény volt az egész este. Köszönet a szervezőnek, köszönet a zenekarnak. Ilyen koncert után még az időjárásnak is könnyebben megbocsátjuk, hogy nincs összhangban a „naptárral”.